Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

tárában. Ezenkívül a zártkertek művelőinek többsége Felső-Kincses és Rákhegy idős lakói voltak, akik 35 százalékos adókedvezményre jogosultak. A bányatelep centrumában élő családok 100—200 n.-öles földigényét a szakigazgatási szerv nem tudta 'kielégíteni. 1970-ben terv készült ugyan arra vonatkozóan, hogy Atya major és az Iszkaszentgyörgy felé vezető út közötti területet a község lakói házhelyként vagy kisparcellákban művelve hasznosíthassák, de ez ütközött a Fehérvárcsurgói Homoküzem alábányászási terveivel. Hasonló nehézségek jelentkeztek az állattartásban a község belterületén. 1970-ben a település lakói 13 szarvasmarhával és 278 sertéssel rendelkeztek. A bányatelep centrumában egészségügyi okok miatt a községi tanács korlátozta az állattartást. 1970-es statisztikai adatok szerint a község állandó lakóinak száma 1723 volt és 105 az ideiglenesen bejelentkező. Lakásállomány 447, összesen 330 lakóépületben, ebből 293 a vízhálózatba bekapcsolt lakás. Az 1970-es év adatai szerint a megyei statisztikák Kincsesbányát ellátottsági szempontból a következőképpen rangsorolták: általános rangsor szerint a 37., demográfiai szempontból 63., ipari ellátottság szerint 5., mezőgazdaságilag 103., kereskedelmi szolgáltatásban 62., kommunális szempontból 10., egészségügyi helyzete szerint 75. és művelődésügyi körülményei alapján a 23. a megye települései között. 1969-ben a Fejér Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat bélfeldolgozó üzemet telepített az egykori Tutyi major kultúrház szerepét betöltő épületébe. Az üzem közel 100 nőnek adott munkalehetőséget. A községi tanács a telephellyel együttműködési megállapodást kötött, csakúgy, mint ezt megelőzően a FMBB Kincsesbányai Üzemével. A szakigazgatási szerv irányítása alá 1973-ig az iskola, az óvoda, az egészségügy és a községi sportkör került. Az utóbbi Kincsesbányai SZIKRA Sportkör néven az 1970-es évek elejétől Janecskó András testnevelő tanár munkája eredményeként országos hírnévre tett szert. A közel 90 főből, javarészt iskoláskorú gyermekekből álló atlétikai szakosztály versenyzői az 1973-as országos atlétikai bajnokságon 37 egyesület közül a 7. helyen végeztek eredményeikkel, többek között megelőzve a Honvéd, FTC és KSI 1960-as korosztályú atlétáit. Az 1973-as tanácsválasztásokon a következő személyek kaptak községi megbízatást: a Községi Tanács VB elnöke Fröschl Győző, elnökhelyettes Nagy József iskolaigazgató, a VB-titkár Mező Béla maradt. VB-tagoknak Bittman Jakab, Kelemen Miklósné, Kiss András és Török György helyi lakosokat választották. Az 5 tagú Szociális- Kulturális és Egészségügyi Bizottság vezetője Györkös Ferenc, a Kereskedelmi Bizottságé Bátonyi Sándorné és a Szabálysértési Bizottságé Mező Béla lett. A Móri Járási Bíróságra Romhányi Lászlót és Bencze Miklóst küldte népi ülnöki megbízatással a választó testület. Megyei tanácstagnak Tamás Miklóst választották. A Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkáját 1973-tól 21 tanácstag segítette. A szakigazgatási szerv gazdasági ágazatra tervezett költségvetési összege 49 500 Ft volt, ebből csak az energia fedezésére az előző évi 7 ezer Ft helyett már 30 600 Ft-ot irányzott elő, mert 1973-ban a FMBB már a tanácsra ruházta át ennek terhét. Szociális és egészségügyi területre a költségvetési terv összesen 143 500 Ft-ot szánt, ebből csak a körzeti orvos, orvosírnok és körzeti ápolónő béralapja 76 800 Ft-ot jelentett. A község lakói közül 3 fő volt az állandó szociális segélyre