Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

részt vettek a Dunapart megerősítésében; földmunkákat végeztek. December 5-én Ercsinél szovjet egységek átkeltek a Dunán, hídfőállást létesítettek, amely Martonvásár és Baracska határáig terjedt. A hídfőt magyar tüzérség ágyúzta. Az állások Kajászószentpéter határában voltak. A hídfőből a támadás december 21-én visszoszorította a német védelmet, s nyomukban megérkezett egy szovjet egység. A német védelem Verébnél megszilárdult. Ebből a térségből indították a támadásokat Kajászószentpéter irányába is. A német támadás 1945. január 26-án elérte a községet, majd február elején Jenőmajor is német kézbe került. A szembenálló felek vesztesége számottevő volt, de a harcok polgári áldozatokat is követeltek. E csata után mintegy 40 kilőtt páncélos maradt a község határában, zömében a Veréb felé eső részeken. A szovjet csapatok ellentámadása március 8-án érte el a községet, azt visszafoglalták. Ezután még 10 napig tartózkodtak itt katonai egységek, de március 20-án minden katonát kivontak a községből. Kajászószentpéter község a hosszú harcok alatt elpusztult. Egy leírásban olvasható, hogy „mindenfelé romok, roncsok, árkok és gödrök, robbanószerek, aknák, sírok, dögök, sérült beteg, gyászoló emberek, üres ólak és istállók. Az ezrével beszállásolt katonák kiélték falunkat; nincs étel, ital, ruha, tüzelő, bútor, ablak, ajtó. Törmelék, szemét, ganyé borított el pincét, lakást, padlást. De falunk népe élni akart, mindenki nekikezdett az élet lehetősége megteremtésének. Az óhajtott béke alig hihető még, de már áldás."

17

^ A Nemzeti Bizottság május 3-ig megalakult. Elnöke Fehér Sándor lett. A bizottság 12 tagú volt. Május elejéig a községben 3 politikai párt jött létre: a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Kommunista Párt. A pártok a paritás alapján a Nemzeti Bizottságba 4—4—4 tagot delegáltak. A községi vezetőjegyzői tisztséget Saly Miklós töltötte be.

171 A községben 1945. május 3-án 1146 lakos élt. Ez 99 fővel kevesebb, mint az 1944. november 1-i létszám. A község házainak nagyobb része lakható állapotban volt. (220 ház.) Javítással lakhatóvá tehető 90, míg teljesen lakhatatlan 20 ház volt. 1945. május 3-án a községben a becslési adatok szerint 1004 hold őszi gabona, 100 hold tavaszi gabona, 170 hold kukorica, 30 hold burgonya, 200 hold egyéb termény volt elvetve. Ugyanakkor az el nem vetett szántóföld körülbelül 1500 kat. hold volt. Igaerő nem maradt a gazdáknál. A mezőgazdasági termelést a községben lévő 3 traktorral tudták csak végezni. Állatállomány-pusztulása igen nagyarányú. Mindössze 6 ökör, 25 sérült ló, 84 tehén, 106 sertés maradt a gazdáknál.

172 Az 1945. évi földreform során 300 négyszögöl területű házhelyeket osztottak ki. Ez a terület a mezőgazdasági üzemvitelhez nem volt elegendő, így a tulajdonosok a beltelkek nagyobbítását kérték. A házhelyek közvetlen szomszédságában volt egy 14 kat. holdas erdős terület, amelyet a házhelyekhez kívántak csatolni. Az erdő községi tulajdonban volt, de felosztásához az Erdőfelügyelőség első ízben nem járult hozzá. Később 9 kat. holdat átengedett, de ezért cserébe 30 kat. holdat kért, melyet a Hardy-Dréher féle birtokból választottak le. Ezt a 30 holdat be kellett fásítani, és csak