Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

Az uradalom küldötteiből két személy kimaradt. A tanács véglegesen megválasztott tagjai lettek: Tóth Lajos, Lieber Gábor, Csapó Sándor, Darabos Lajos, Darabos István, Tóth Dénes, Ágoston István, Varga István, Kovács János, Böke István, Vazsinka Sándor, Komáromi Dániel, Kürti János Kamocsa Gábor, P. Moharos Sándor.

117 Kovács János, a községi forradalmi Munkástanács tagja helytelenítette a tanács megválasztását. Ügy vélte, hogy a testület összetétele nem felel meg a proletár közigazgatás követelményeinek. Kovács János a választást a megyei Intéző Bizottságnál petícionálta. Hamarosan meg is jelent Kajászószentpéteren Eördögh Mihály, a váli járási intéző bizottság elnöke, aki viszont a választás szabályszerű lefolyásáról győződött meg. így a feljelentésben foglalt érvek alaptalanoknak bizonyultak. Ezért a Munkás Tanács egyik tagja, Ágoston István indítványozta, hogy Kovács Jánost mentsék fel megbízása alól, mivel egyébként más ügyekben is nehézségeket támasztott. A Munkástanács ezt az indítványt magáévá tette, Kovácsot kizárta a testületből és 3 újabb jelölt közül a földmunkás Varga Károlyt választották meg.

118 A községi munkástanácsban napszámos, gazdasági cseléd, kisbirtokos, kereskedő, falusi értelmiségi és kurtanemes egyaránt felfedezhető. Tatay Béla jegyzőgyakornok 1918 óta dolgozott a községházán. 1919 áprilisáig a gyakornok egyáltalán nem kapott fizetést. A községi direktórium havi 200 koronát szavazott meg számára. A fizetést a visszaállított polgári önkormányzat is megadta Tatay Bélának.

119 A házhelyigénylést a forradalmi Munkástanács napirendre tűzte. 1919. május 30-án Csapó Sándor a községi intéző bizottság nevében egy mérnökkel bejárta a házhelyeknek igénybe vehető területeket. A földek legnagyobb része beleesett a termelőszövetkezet szántóföldjeibe, ezért az intéző bizottság és a helyi termelőszövetkezet között csereingatlanok ügyében kezdődött tárgyalás. A házhelyjuttatást a Munkástanács 1919. június l-jén tartott gyűlése is siettette. A Munkástanács tagjai: Tóth Lajos elnök, Maresoh Aladár helyettes jegyző, Csapó Sándor, Varga István, Darabos István, Moharos Sándor, Komáromi Dániel, Darabos Lajos, Kamocsa Károly, Kürthy János, Varga Károly, jóváhagyta a házhelyeket igénylő 27 fő kajászószentpéteri lakos.

120 A zsidó templomot 1919-ben bontották le. A leírások szerint igen nagy méretű épület volt, méteres falakkal. A falakban Mária Terézia arcmásával díszített rézpénzeket, továbbá régi írásokat találtak. A zsidó pap az írásokat magához vette. 1919 után a rabbilakás egy szobáját használták fel istentiszteletek tartására, de ezután már csak néhányan voltak a hívők. Hamarosan elbontották a zsidó pékséget is, ahol maceszt sütöttek. A környék falvaiba is innen hordták el a maceszt.

121 * A Tanácsköztársaság megdöntése utáni napokban főszolgabírói utasításra a községi polgári önkormányzat újjáalakult. A testület élén 1919 őszén Sipos Andor jegyzőt és Komáromi Pál bírót találjuk. A román megszálló katonai egység még augusztus közepén megérkezett a községbe. Az okkupációt végrehajtó hadsereg és a helyi polgári hatóság azonos politikai, társadalmi célok megvalósítását vallotta, így konfliktusra köztük nem került sor. 1919. szeptember 15-én a román katonaság a lakosságtól terményt rekvirált és vágóállatokat követelt. Ennek mennyisége azonban nem volt jelentős. A fogattartó gazdákat néhány esetben kirendelték fuvarba.

122 A