Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

támadt". A máshol is szokásos meny asszonytáncból esetenként tekintélyes összeg folyt be az ifjú pár kasszájába. Végezetül nézzük meg a már csak múzeumi gyűjteményben található népviselet néhány darabját. A menyasszonyi ruha az idők folyamán jelentős változáson ment át. A múlt században a jenői menyasszony egybeszabott világosszürke ruhában esküdött. Érdekesség, hogy a menyasszonyi ruhát később is felvette néhányszor, majd eltette temetési ruhának. Az 1950-es években a gyolcsból készült, keményített alsószoknyára bő szoknya került, felső testére halcsontos pruszlik és testhez simuló, fehér ujjas, a szoknya elé fekete, csipkével szegélyezett kötényt kötöttek. A menyaszszony haját koszorúba tűzték, erre került a Székesfehérváron Zimándiéknál készült koszorú. A nyoszolyólányok jenőies szabású, rózsaszín brokátselyemből készült ruhát viseltek. A férfiak öltözékéhez tartozott a keskeny karimájú „gyenei" kalap. Lakodalom idején a vőfélyek kalapja mellé vőfélybokréta, a vőlegény kalapja mellé vőlegénybokréta került. A férfiak hagyományos ruházata mizlisből (szegőzött mellű férfiing), ezüstgombos lajbiból, sötétkék ellenzős nadrágból állott, melyhez keményszárú csizmát viseltek. 1950 előtt Jenőben nem lehetett esküvőt tartani, a színpompás borosüvegekkel is bőségesen felszerelt lakodalmas menet Nádasdladányba vonult, a papnak és a jegyzőnek ajándékot vittek.

197 A jenői néprajzi hagyományok bizonyos értelemben a falu történetének legérdekesebb, legegyedibb vonásai. JEGYZETEK 1 Ádám László: A Mezőföld természeti földrajza. 173—175. old. 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. Budapest 1978 303. old. 3 Uo. 4 Károly János: Fejér vármegye és Székesfehérvár története. I—V. Székesfehérvár 1896—1904. IV. 250. old. (továbbiakban Károly i. m.) 5 Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában. Fejér Megyei Történeti Évkönyv (továbbiakban FMTÉ) Székesfehérvár 1971 221. old. 169. sz. 6 Uo. 253. old. 311. sz. 7 Uo. 257. old. 321. sz. 8 Pesty Frigyes: Magyarország helynévtára. Fejér vármegye. Kiadta: Párniczky Józsefné FMTÉ 11. 224. oldal. (Továbbiakban Pesty) 9 Dica Albensis 1543 10 Lib. Reg. II. P. 360 11 Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története 1531—1696-ig. Veszprém 1942. 12 Országos Levéltár (továbbiakban OL.) E 156 u. et c. F 7 No. 32. 1696. 13 Fejér Megyei Levéltár (továbbiakban FML) Fejér megye történetére vonatkozó jegyzetek 56. old. 14 FML Községtörténeti adattár 1613 Jenő. (Továbbiakban adattár) 15 Lib. Reg. VII. P. 137—38. 16 Adattár 1664 17 Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után FMTÉ 5. 175. old. 18 Farkas Gábor: Fejér megye népe a Rákóczi szabadságharc idején. FMTÉ 11. 50. old. 19 L. a 4. sz. jelzetet. 20 Kállay István: Alcsútdoboz története FMTÉ 13. 116. old. 21 Pesty 224. oldal 22 FML Acta Locorum Nádasdladány 1822.