Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Jenő
csak nagy általánosságban ismerte az új kormányprogramot, valójában nem értette az ebből adódó feladatokat, és nem volt tisztában a politikai helyzet komolyságával sem. A kedvezőtlenre forduló politikai helyzet feszültségeket támasztott a tanács és a lakosság között. „Egyesek a tanács ellen izgatják a népet" — hangzott el a vb 1952. január 13-i ülésén. 1952. július 9-én a vb-ülésen azt állapították meg, hogy „vannak olyan tanácstagok, akik nem méltók arra, hogy azok legyenek, mert sem a tanácsülésen, sem a népnevelő munkában nem veszik ki a részüket". 1952. július 16-án arról esett szó, hogy a tanácstagokra kirótt kötelezettségek valójában csak papíron maradnak, mivel jelentős részük nem teljesíti azokat. 1952. május 7-én arról panaszkodtak, hogy a Begyűjtési Állandó Bizottság keveset foglalkozik feladataival. Sürgették 7 tanácstag leváltását is. A tanácstagok passzivitásának kifogásolása önmagában helyes törekvés, lehetetlen azonban nem észrevenni, hogy a tanácstagok magatartásában szerepet játszott a tapasztalatlanság, tükröződött benne a politikai légkör erősödő romlása is. Egy ekkora községben a tanács tagjai nem függetleníthették magukat a lakosság hangulatától és okunk van feltételezni, hogy a sok egymást keresztező helytelen intézkedéssel ők maguk sem értettek egyet. Hiba lenne, ha ezeknek a kétségkívül nehéz éveknek csupán negatív jelenségeit vennénk észre. Bár az anyagi lehetőségek korlátozottak voltak, a helyi tanács több hasznos kezdeményezést tett a település fejlesztése érdekében. A nádasdladányi körorvos részére még 1950 decemberében orvosi rendelőt biztosított a község. 125 . 1952. március 12-én kultúrház létesítéséről tárgyaltak. A fásítás keretében a község területén több ezer facsemetét ültettek el. 126 . 1954-ben több éves előkészítő munka után megalakult a jenői Népi Együttes. 1955. január 5-én a végrehajtó bizottság határozatot hozott a Jenőt Polgárdival összekötő földút kikövezésére. 1954. augusztus 28-án az új tanácstörvény tervezetével kapcsolatban az egyik vb-tag igen figyelemre méltó megjegyzést tett: „Helytelennek tartom az új tervezetnek azt a részét, mely havonként megtartandó tanácsüléseket tesz kötelezővé . . . javaslom, hogy negyedévenként legyenek rendszeres tanácsülések, mert a munkatervek is, a pénzügyi beszámoló-jelentések is negyedévenként készülnek .. " Sokat foglalkoztatta a helyi tanácsot az általános iskolai oktatás kérdése is. 1951. május 7-én a vb kénytelen volt olyan szomorú megállapítást tenni, hogy az iskolai mulasztások súlyos arányokat öltöttek, mivel sok szülő munkára fogja iskolaköteles korban lévő gyermekeit. 1952. július 2-án a végrehajtó bizottság az iskola rendbe hozatalára 25 ezer forint felhasználásának engedélyezését kérte. 1952. december 24-én ismét felvetették, hogy a következő évben az iskolát és a nevelői lakásokat feltétlenül javítani kell. Erre a célra 61 836 forintot kértek. Az 1956-os események a községben különösebb megrázkódtatásokat nem okoztak. Bár a tanácsi munka az országban uralkodó zűrzavaros állapotok .miatt akadozott, z iskolai oktatás az ellenforradalom hónapjaiban is megszakítás nélkül folyt.
