Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

Nem nemesek összesen: 329 Nők: 169 Polgárok és kézművesek: 2 Zsellérek, lakók, kertészek: 78 Az adatokból világosan kitűnik, hogy iparral foglalkozók száma csekély volt. Az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc helyi eseményei a jobbágyfelszabadítással kapcsolatosak. A jenöiek jól tudták ugyan, hogy nem úrbéres jellegű területeket használnak, az uradalommal szerződésük van, szőlőik tehát „szerződéses urasági" jellegűek. Mégis remélték, hogy ők is mentesülhetnek a földesúri szolgáltatások alól.

29 A lakosok kérték a házak után eddig teljesített pénz- és robotszolgáltatások eltörlését az 1848. évi 9. törvénycikk alapján. Kérvényüket Deák Ferenc igazságügyi miniszterhez intézték.

30 Panaszukat a miniszter kivizsgáltatta, de orvosolhatónak nem találta.

31 A Megyei Bizottmány alakuló ülésén Jenőt senki sem képviselte. 1849-ben a puszta bírája volt a Megyei Bizottmány tagja.

32 A szabadságharc időszakában a Jellasich betörésével kapcsolatos események érintették a községet. Dettrich Zsigmond szolgabíró 1848. szeptember 21-én a népfelkelés megszervezésére tett intézkedéseket.

33 III. Az önkényuralom időszakában megjelent művében Fényes Elek a következőket jegyezte fel Jenőről: „Kis-Jenő (így nevezi a szerző) puszta Székes-Fejér vármegyében, Ladány mellett, 263 kat. és 25 ref. lakos . . ." A kiegyezésig terjedő korszakban a községben két fontos esemény történt. A jenői és nem jenői szőlőbirtokosok örökváltság — egyezményt kötöttek földesurukkal, gróf Nádasdy Lipóttal az általuk használt dézsmás és hegyvámos szőlőkre. Eszerint 1200 n.-öl szőlő megváltási díja az ott lakó dézsmaköteles szőlőbirtokosokra 100 forint, a nem ott lakókra 80 forint. Meghatározták a fizetés módját és részleteit is. Gróf Nádasdy Lipót átengedte a jenői és öreghegyi (a nádasdladányi öreghegyről van szó) szőlőbirtokosoknak az itt gyakorolt kocsmáltatási jogot is. Az 1857. évi szüretkor bordézsmát már nem szedett.

34 Jenő puszta a török hódoltság után Nádasdladány hoz tartozott. A szőlőhegy és az itt folytatott gazdálkodás lassacskán befejezte az elkülönülés folyamatát. 1861-ben a jenöiek Ladánytól való elszakadásukért és önálló községgé alakulásukért folyamodtak. Kérelmük alapján a Megyei Bizottmány megbízta Zichy Jenő főszolgabírót annak kivizsgálásával, hogy a kérelem teljesítése esetén a terhek hogyan oszlanának meg.

35 Kovács Pál szolgabíró vizsgálta meg a jenöiek kérelmét. Megállapította, hogy abból sem Nádasdladányra, sem Jenőre nem származik teher, „sőt népnevelési s ezáltal közigazgatási szempontból is helyes." A Megyei Bizottmány a szolgabírót bízta meg Jenő mint külön község megalakításával.

36 1861-ből való a község első pecsétje. Ezen a kör alakú pecséten sötét mezőben fehér szarvasagancs és szőlőtőke látható. A pecsét felirata: Jenő község 1861.

37 Később egy másik — ovális alakú pecsét-felirata a következő: Fejér megye Jenő község Sz-Fejérvári járás 39 1903-tól az általánosan használt kör-