Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

elhalt, ráadásul — igaz, jóval később — 1887-ben kétszer ki is rabolták a magtárat.

62 Az ebben az évben megjelent helységnévtár, valamint Zách József statisztikája az első, mindenre kiterjedő adatgyűjtés a polgári korban. A helységnévtár szerint a bicskei járáshoz tartozó Iváncsapusztán 700 lakos élt. Egyházigazgatásilag a római katolikusok a székesfehérvári, az egyesült görögök az eperjesi, a nem egyesült görögök a budai püspökség alá tartoztak. Az ágostai hitvallásúak a dunántúli, a helvétek a dunamelléki egyházkerülethez tartoztak. A falunak postája nincs (az utolsó posta Adony), pénzügyigazgatásilag a martonvásári adóhivatalhoz, hadkiegészítés ügyében pedig a székesfehérvári parancsnoksághoz tartozott a falu.

63 Zách József 1863-ban megjelent Fehér-Megye topographiai statisztikája pedig a következő adatokat közli a faluról :

64 Családok száma 194 házak száma 151 lakóinak száma 823 ebből katolikus 274 református 534 evangélikus — zsidó 15 a falu területe 4559 664/1200 • hold a birtokos családok száma 133 birtoktalan családok száma 61 legnagyobb közbirtok 746 • hold legkisebb közbirtok 236 D-öl A következő, teljességre íörekvő felmérés 1869-ben készült. Iváncsára vonatkozó adatai a követezők:

65 össznépesség 852 ebből férfi 424 (251 nőtlen, 165 nős, 8 özvegy) nő 428 (219 hajadon, 173 férjes, 34 özvegy, 2 elvált) Felekezetek szerinti megoszlásban: római katolikus 401 evangélikus 1 református 439 zsidó — Foglalkozás szerint: pap, tanító 3 birtokos 55 éves szolga 82 napszámos 105 Műveltségi szint: olvasni tud 33 férfi, 70 nő olvasni, írni tud 192 férfi, 100 nő analfabéta 199 férfi, 258 nő