Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

urasági erdőkben 1908-ig nagy mértékű kitermelés folyt, valósággal letaroltak egész részeket, de még így is nagy volt az erdők mennyisége. Az erdőmunkások zöme a falvakból került ki. Az 1860-as években a kozmái zsellérek 3,5 öl fát tartoztak vágni, a gazdák 9,8 öl fát fuvarozni az uradalom számára. Később ezek a kötelezettségek elenyésztek.

42 A községi vadászati jogot a nagybirtokos bérelte. 1870-ben 110 kg rozs ellenértékét fizette volna az uradalom bérletként. Ebből azonban 100 kg-ot le is vontak legelőbér fejében.

43 A községben ipar nem volt. 1910-ben 6 kisiparos, kézműves volt.

44 1360-ban bizottmányi tag Scháffer Mihály és Monori Ferenc.

45 A község szervezetét 1888-bói ismerjük. A képviselő-testület 20 tagból állt. (10 fő a legtöbb adót fizetők közül, (virilista) és 10 választott tag.) A községi pótadó a 25%-ot nem haladta meg. A települési díj 5 Ft volt. Az elöljáróság bíróból, jegyzőből, törvény bíróból, 4 esküdtből, közgyámból, községi pénztárnokból, adópénztárnokból és körorvosból állt. Kozma 1888-ban nagyközség volt. 1897-től Gánttal közös a jegyzője, aki Gánton székelt. A bírók fizetése 22 Ft, a jegyzőé 276 Ft, a közgyámé 10 Ft, a pénztárnoké 20 Ft volt. A község törzsvagyona 1260 forint. 1891ben a földadó összege 1543 Ft, a házadó 179 Ft, kereseti adó 436 Ft volt.

46 A választók száma 1892-ben 31, 1898-ban 26, 1901-ben 46 fő. A szavazók többsége néppárti volt. 1901-ben 25 fő a szabadelvű pártra, 10 fő a függetlenségiekre szavazott.

47 Egyesületi élet nincs, csupán a Gánt—Kozmái tűzoltóegyletnek voltak kozmái tagjai.

48 A lakóházak száma: 1850-ben 58, 1869-ben 56, 1900-ban 92, 1910-ben 94. A házak túlnyomó részét szalmával fedték.

49 1897-ben a tanulók száma 67, 1901-ben 59.

50 1924-ben javasolta a kultuszminiszter, hogy a következő tanévtől Vérteskozmán német legyen az iskola tanítási nyelve.

51 Az 1919. április 7-ét követő napokban községi néptanács alakult. A direktórium 1919. április 11-én jött létre. Tagjai: Auszmann Ferenc, Kindl Ferenc, Scháffer János és Beck Ádám lettek.

53 Az ellenforradalom földreformja nem hozott javulást a vérteskozmai földbirtok viszonyokban. 1921-ben az uradalom hajlandó lett volna 600 négyszögöles parcellákat átengedni, de igen magas árért. Ekkor 7 egyén jelentkezett földért. 1937ben a megyei törvényhatósági bizottság megállapította, hogy Vérteskozmán a szegénység igen nagymérvű, és ezen csak földreformmal lehetne segíteni.

53 1928. december 17-én a községet Gánthoz csatolták. Ennek oka az volt, hogy előzőleg a gánti körjegyzőséghez tartozott, de része volt ebben annak is, hogy a lakosság anyanyelve mind a két faluban a német. Az uradalom érdeke és a község helyzete inkább azt igényelte volna, hogy Csákvárhoz csatolják, amit egyébként 1937-ben a főispán is javasolt.

54 A nemzetiségi propaganda Vérteskozmát is elérte. 1942-ben három fő jelentkezett a Volksbundba.

55 A település 1944. december 24-én felszabadult.

56 Ezután hosszú ideig a frontvonal mögött maradt. 1945 tavaszán a tanítást az iskolában a plébános vette át, mert a tanító elmenekült.

57 Mint országszerte mindenütt, így Verteskozmáról is kitelepítették a német lakosságot. Helyettük 1946ban Lajosmizséről, Tápióbicskéről és Hajdúszoboszlóról hoztak családokat. A telepesek helyzete azonban olyan súlyos, hogy 1946 szeptemberében 25 család kérte, hogy 2 hónapra biztosítsák ellátásukat, mert különben kénytelenek lesznek visszaköltözni. 1947 januárban is keservesen panaszkod-