Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

Mozgásba lendültek a lakosság meggyőzése, a német befolyás ellensúlyozása érdekében a község közigazgatási és egyházi vezetői is. Halmos Alajos körjegyző, Sille Ferenc kántortanító és Bényi József plébános álltak a nemzeti mozgalom élén. Sille Ferenc a község szülötte, 1922-ben lépett apja örökébe. Az iskolai oktatásban döntővé vált a német nyelv oktatása, 144 tanuló a kisebbségi tanterv szerint sajátította el a tananyagot, magyar nyelvű oktatáson csupán 21 tanuló vett részt. A német oktatási nyelvű iskolások délelőtt, míg a magyar nyelven tanulók a délutáni órákban jártak iskolába. Gondot okozott, hogy a 3. tanítói állást nem tudták betölteni, az 1941—1942. tanévben a pályázók csak néhány napig voltak az iskolánál, azután lemondtak. 1940 őszére befejeződött az iskola bővítése, a 3. tanterem építési költségeihez hozzájárult a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Javultak a tárgyi feltételek, de ez önmagában még nem jelentett eredményesebb oktatást, különösen abban a helyzetben nem, amikor a magyar tagozatú diákok oktatása háttérbe szorult.

94 A Volksbund megalakulását követően vált egyértelművé, hogy a lakosság két pártra szakadt: volksbundistákra és magyar érzelműekre. Többségben a német propaganda hatása alatt levők voltak, szembekerültek lelkészükkel is. Mindössze két alkalommal volt a templomban magyar nyelvű istentisztelet, március 15-én és augusztus 20-án. Ekkor többször erőszakos köhögés és csoszogás támadt. Bényi József, aki Kemenes Istvánt váltotta a lelkipásztori teendők ellátásában, a volksbundosok elleni küzdelemben igen következetes magatartást tanúsított. Sille Ferenc és Bényi József szellemi vezetői voltak a nemzeti érdekhez ragaszkodó németajkúaknak. Az 1942. szeptember 8-án felavatott „Magyar Kultúrház" ellensúlyozta a volksbundosok kultúrházát, de otthont adott a „Hűség a hazához" mozgalom isztiméri tagjainak is. Az ifjúság helyes politikai tájékozódását segítette elő az 1942 januárjában megalakult Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Tanácsa (KALOT) isztiméri csoportja. Az egyesület politikai kérdésekkel is foglalkozott, s elítélte a fasiszta, az antidemokratikus célkitűzéseket. Eredményesen fogta egybe a magyar érzelmű fiatalságot, erősítette bennük az egységes fellépés szükségességét a német propagandával szemben. A KALOT isztiméri csoportja egyházi elnökének feladatkörét Kemenes István, majd 1942 szeptembertől Bényi József plébános látta el, a világi elnöke Angeli Márton községi bíró volt.

95 A német megszállás után (1944. március 19.) még feszültebbé vált a helyzet, átmenetileg háttérbe szorultak a Volksbund ellenes erők, a Magyar Kultúrház és a KALOT is szüneteltette tevékenységét. A kötelező SS-sorozások, a megszállók erőszakos fellépései mindinkább a realitások felismerésére késztették a volksbundosokat is. 1944 nyarán 67 sorkötelest soroztak az SS alakulataihoz.

96 Október közepétől a megszállók fokozták a terrort, több lakos szerepelt a kivégzendők listáján, s mind többen menekültek a rejtekhelyet biztosító erdőkbe. November végén, december elején megkezdődött a falu kifosztása. Angeli Márton bíró és Halmos Alajos körjegyző felléptek az értékek és a javak elhurcolása ellen, s a kiürítés végrehajtására a községbe érkezett német katonák életveszélyesen megfenyegették Halmos Alajost. Nagy Ivor nyilas körzetvezető a móri járási főszolgabírótól a körjegyző menesztését követel-