Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

nuk nem volt. Mészöly János jegyző az akkori elöljáróságot, különösen a jegyzőt hibáztatta a kölcsönügylet létrehozása miatt.

65 1907-ben a szegénypénztár követelése 1084 korona volt. Megemlítjük, hogy a szegény pénztárt 1889-ben és 1908-ban vizsgálták felül tüzetesen, és mindkét esetben felfüggesztésre került a községi jegyző. * 1876 végén Vám-Csillaghegyen 11 ház állott. Ezeket is házszámmal látták el. Az elöljáróság határozata szerint a községi házszámozást folytatják Csillaghegyen; így a szőlőhegyi első ház a 112. számot, az utolsó pedig a 123. számot kapta. E számokat 1890-ben megújították, de a számozást nem változtatták meg. Az 1898. évi 4. tc. alapján az alispán a községi törzskönyvbe Igar elnevezéssel vetette fel a település nevét, továbbá Vámpuszta és Dádpuszta települések neve került a törzskönyvbe. Külterületi lakott helynek minősült viszont Vámszőllőhegy és Galástya.

66 (Vámcsillaghegy ezután Vámszőllőhegy néven szerepelt.) A község utcáit 1902-ben felmérték, és az elkészült térképet 1903. április 24-én mutatta be a jegyző a képviselő-testületnek. A felmérés so^ rán az 1902. évi állapotot vették alapul; a telkekből nem vettek el, és a közterületekből sem csatoltak át a magántelkekhez területeket. A képviselő-testület megállapította, hogy a térkép teljes egészében elfogadható, „mert ha van is némely helyen az utcának valami hajlása, azt egyenességbe venni az utca elszűkítése nélkül nem lehetne. A község belterületén lévő templomtér pedig; amint van, meghagyandónak véleményeztetik, mivel az sem formája, sem pedig helyi fekvése által szépészeti hibában nem szenved, s ami a fő, a templomba járó közönségnek erre a térre feltétlenül szüksége van".

67 A 20. század elején a falu külsője szegényes képet mutatott. 1910-ben a 277 lakóházból náddal vagy szalmával 207, 24 ház deszkával, 46 pedig cseréppel volt fedve. A házak közül teljesen vályogból vagy tömésföldből 103, vegyes anyagból (azaz föld, vályog, tégla és kő) 153, kőből pedig 21 ház készült.

68 * 1914 július végén, augusztus elején, az általános mozgósítás idején a falu igen felzaklatott állapotban volt. A hadüzenet utáni bevonulásra úgy emlékeztek vissza az igariak, hogy az tömegmozgalom formájában zajlott le. A katonákat szinte az egész falu népe elkísérte a simontornyai vasútállomásra. A munkaképes férfilakosság bevonulása munkaerőhiányt idézett elő a kisbirtokon, de az uradalmakban is. A háború egész ideje alatt mindössze 8 egyén volt felmentve a katonai szolgálat alól, míg 30 főt ideiglenesen mentesítettek. 1914 őszén az igari kisbirtokosok egy része nem vetette el az őszi gabonát. A vármegye ezért intézkedett úgy, hogy a községi közmunkát erre a célra fordítsa az igari elöljáróság. A községből mintegy 300 fő teljesített katonai szolgálatot 1914—1918 között; hadimunkára 1915 februárjában 16 főt vonultattak be. A munkaerőhiányon a hadifoglyok alkalmazásával igyekeztek enyhíteni. A községben és a pusztákon 1916-tól évente 60—70 hadifogoly dolgozott. A hadifogolymunkásokról fennmaradt emlékek azt tanúsítják, hogy a mezőgazdaság-