Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

repelt az I. ötéves tervben. 1949-ben megszavaztak a villany bevezetésére 4800 Ft-ot, baromfitelepre 3000 Ft-ot, továbbá orvosi rendelő, községi iskola részére egy kiutalt ház tatarozására 30 000 Ft-ot.

155 Súlyosan nehezedett a községre a felszabadulás utáni nemzetiségi politika, bár 1950-re az új intézkedések megnyugtatólag hatottak a visszamaradt németajkú lakosságra.

156 1946-ban 250 tanuló járt iskolába, ahol 5 tanerő működött.

157 1947-ben óvoda is épült Gánton.

158 Némi átrendeződés történt a földterület művelési ágaiban.

159 FöldÉv Szántó Kert Szőlő Rét Legelő Erdő adó- (Kat. hold) mentes 1935 1132 37 36 82 835 7812 170 1962 797 66 18 42 914 8016 250 1966 795 48 31 41 778 8195 218 A szántóterület nagymérvű csökkenése akkor történhetett, amikor a lakosság egy része átáramlott a bányászatba. Az erdősítés a felszabadulás után indult meg. A kertek területe növekedett, s ez kulturáltabb életformát, a föld jobb kihasználását jelentette. Nyilván a gyári- és bányamunkások alakították át szántóföldjeiket kertté. Termesztett növények között a búza és rozs, valamint a kukorica területe egyaránt csökkent, de nőtt a napraforgó, a lucerna, a csalamádé vetésterülete. 1950-ben nagymértékű kampány indult a bíborhere vetése érdekében, de ez eredményt csak 1—2 évben hozott.

160 Kevesebb az állatállomány is.

161 1942 1951 1962 1966 juh 172 — 22 27 szarvasmarha * 709 252 113 110 sertés 1057 362 276 273 ló 169 61 12 16 A csökkenés oka elsősorban a mezőgazdasági lakosság számának csökkenésével, az erdők nagymértékű kiterjesztésével, valamint a mezőgazdaság gépesítésével függött össze. 1947. május 29-én alakult meg a Földműves Szövetkezet 20 fős létszámmal. A vezetők mind MKP-tagok, de vagyonuk csak egy cséplőgép volt. A Hangya boltját átvették, tej gyűjtéssel, mészégetéssel és birkatenyésztéssel foglalkoztak.

162 A termelőszövetkezet szervezésére a helyzet 1950-ben még nem volt érett. A középparasztság a gondolatot elvetette, a szegényparasztok nagy része pedig bányamunkás volt.

163 Később mégis erőltették a szervezést, így 1958-ban már két tsz is működött; a Március 15. 235, a Vértes 707 kat. holdon gazdálkodott. A Március 15-ben 11, a Vértesben 52 tag volt. 1960ban 96 tsz-tag volt a faluban.

164 A kulturális viszonyok itt is a községi átlagos mértéket mutatják. Általános iskola, művelődési ház, könyvtár működik. A tanulók száma csökkent. 1958-ban 224, 1968-ban 159 fő volt. Az iskolai tantermek száma 7, a tanerők száma a gyermeklétszámhoz igazodik: 1958-ban 12, 1968-ban 9 fő. A könyvtárban 1968-ban 2498 kötet volt, 1978-ban pedig 3352. Az olvasók száma észrevehetően csökkent, de egy idő óta azonos szinten van.

165