Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

Kishantos 9 lakóház 111 lakos Erdőmajor 5 lakóház 80 lakos Újtelep 34 lakóház 261 lakos Világospuszta 13 lakóház 270 lakos Ezek az adatok azért igen fontosak, mert jól mutatják, hogy — bár a telepes község létesítése igen jelentős változást hozott — még mindig sokan éltek külterületeken, egykori cselédlakásokban. A község területén az alábbi határrészek és dűlők voltak:

266 Alsó Téglaégető, Büdöslapos, Erdőmajor, Felső téglaégető, Fűzfás tábla, Erdőmajori dűlő, Gedővárytanya, Hantostelep Kishantos, Kisvenyimi dűlő, Középhantos, Lóki part, Naplás dűlő, Peres dűlő, Pfisztertanya, Sárosd-Seregélyesi vízfolyás, Vadőr erdő, Világospuszta. 1950-ben a község irányítását a községi tanács, illetve annak adminisztratív igazgatási apparátusa vette kézbe. Hantos első vb-elnöke Asztalos Ferenc, vb-titkára Szelle Mihály, nem függetlenített elnökhelyettese Nagy József volt.

267 A helyi tanácsoknak áltálában kettős feladatot kellett megvalósítani: Gondoskodni kellett a felsőbbfokú tanácsok rendelkezéseinek végrehajtásáról, törődnie kellett a község önálló irányításával, fejlesztésével. E kettősség a valóságban csak igen csekély mértékben érvényesült. A községi tanácsok önállósága az 1950-es években minimális volt, a községfejlesztés anyagi lehetőségei pedig szűkösek voltak. A szektás-dogmatikus vezetés valósággal ontotta az igen gyakran nehezen végrehajtható utasításokat, gúzsba kötötte az önkormányzati jelleget, a lakosság egy részét bizalmatlanná tette a tanácsok iránt. Ez a körülmény Hantoson is éreztette hatását, a későbbiekben pedig az ellenforradalmi események egyik oka lett. Sok helyütt hiányzott az igazgatási munkához szükséges tapasztalat is. E nehézségek ellenére a szocialista építés első korszakában számos eredmény is született. A hantosi tanács munkáját is e bonyolult összefüggések rendszerébe illesztve kell vizsgálnunk. A községi tanács első intézkedései közé tartozott a Hantos és Nagylók között vitás vagyonjogi kérdések rendezése. A helyi vb. úgy döntött, hogy Nagylók javára lemond az 1950. január 1. előtti időből származó minden vagyonrészről, beleértve a zárszámadási követelést is. Ezzel szemben Nagylakot terhelik az 1951. január 1. előtti időkből származó olyan adók és egyéb tartozások, melyek Hantos telepes község részére különféle közcélú címeken juttatott földek köztartozásaiból állanak fenn. így a tartozások és követelések gyakorlatilag kiegyenlítődtek.

268 A pénzügyi igazgatást az új község megalakulásával egyidőben vették át Nagylóktól. Az egyéni adózók jelentékeny hátralékokkal „rendelkeztek" a tanács az adóbehajtás meggyorsítása érdekében zálogolásokhoz folyamodott. Az említettek mellett a helyi tanács főleg a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdésével, a mezőgazdasági munkák időszerű feladatainak ellenőrzésével és a terménybegyűjtés szorgalmazásával foglalkozott. A begyűjtési rendelkezéseket a lakosság Hantoson is ellenszenvvel fogadta. Előfordult, hogy az elszámoltatásra beidézett gazdák meg sem jelentek a tanácsházán.

269 A begyűjtési rendelkezések végrehajtását főleg az hátráltatta, hogy e rendelkezések a dolgozó parasztságot a termékek ter-