Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A felszabadulás után az általános iskola igazgatója Kunos Rezső lett. 1901-ben Nagyhantoson a tanköteles tanulók száma 115 volt.

209 1904-ben ugyanennyi iskolaköteles gyermek volt.

210 1909-ben 183 tanköteles volt.

211 19Í9-ben Baán László nagyhantosi tanító lelkesen támogatta a Tanácsköztársaságot.

212 A világospusztai osztatlan uradalmi népiskola az első világháború után létesült. Tanítója 1922-ben Vostry Blanka volt.

213 A világosi iskola némi könnyítést jelentett, mivel az említett puszta Nagyhantostól távol volt. A tanítókör 1928-ban Nagyhantoson tartott közgyűlésének jegyzőkönyve megőrizte számunkra a következő adatot: „Nikovits József számtan tanítása osztatlan sikert aratott szemléltetésével és alapos kidolgozásával.

214 Egy 1930-as adat híven tükrözi, hogy a nagy gazdasági válság minden tekintetben éreztette nyomasztó hatását. Adatunk nem kizárólag Hantosra vonatkozik, de véleményünk szerint minden további nélkül általánosítható. „A mai viszonyok között a szegényebb szülők részére a tankönyvbeszerzés szinte lehetetlen ... Általános panaszként hangzott el a szülők részéről a tankönyvek túl magas ára, amikor termékeikért alig kapnak valamit.. ,"

215 Nikovits József nagyhantosi tanító Károly János műve és helyben talált adatok alapján megírta a község történetét. Munkáját előadás formájában a tanítókör 1935-ben Nagyhantoson tartott közgyűlésén ismertette. Az előadás szövege — sajnos — elveszett.

216 A hantosi népoktatás helyzetében a felszabadulásig nem következett be jelentős változás. A községben a tárgyalt korszakban semmiféle kulturális vagy egyéb célú egyesület nem működött. Csupán a mindenütt kötelezővé tett leventeegyesület működéséről tudunk.

217 Voltak ezenkívül tűzoltó-rajok az uradalmak szolgálatában.

218 A háborús események lezárulása után 1950-ig Hantos továbbra is Nagylók nagyközség közigazgatási területéhez tartozott. A háború utáni hónapokban készült helyzetjelentések nem csupán Hantosra hanem Nagylók egész területére vonatkoznak. Egy 1945. április 24-én készített jelentés szerint a községben volt 76 pár igaerő és 16 db üzemképtelen traktor.

219 A bevetett területekről a következőket tudjuk: Őszi gabona 4800 hold, tavaszi gabona 50 hold, tengeri 35 hold, burgonya 225 hold, egyéb 280 hold.

220 Az uradalmak a háború utolsó hónapjaiban jelentős gabonakészleteket tároltak. A földreform végrehajtása megkezdődött. A szükséges közmunkákat a lakosság végzi. A lakosság összlétszáma 2785 fő volt.

221 A házak közül 11 lakhatatlan, 44 javítható, 379 pedig használható állapotban volt.

222 Volt a községben 41 ökör, 113 ló, 368 tehén, 895 sertés, 297 baromfi.

223 Látható, hogy a háborús károk itt a vármegye számos községéhez viszonyítva kisebbek voltak. A politikai pártok közül Nagyhantoson csak az MKP és az SZDP alakított ki önálló szervezetet. 1947-ben már működött itt az MKP kul-