Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Uguja: Az első tag jelentése „ügy", ami török eredetű szó, és „szent"et jelent. E név még a pogánykorból ered, amikor a fák csakúgy kultikus helyként szolgáltak.

6 Ezekre a tabuknak számító fákra aggatták fel ugyanis az áldozatokat. Moinnerou kerek: Az első tag jelentése mogyoró, így az egészé valószínűleg kerek mogyoróerdő.

7 A kerek szó azonban nem az erdő alakjára utal, hanem nagy kiterjedésű, ill. az egész látóhatárt lezáró jelentésben szerepel.

8 Bik kerek: azaz kerek bükkerdő.'

1 Mikos nem azonosítja földrajzilag, de a mai Isztimértől nyugatra van egy Bükkös nevű terület, talán erre vonatkozik. Milar: Ma, Mellár-puszta Fejér megyében a Veszprém megyei határon, Isztimér mellett nyugat felé. Csánky szerin t Bátorkő várához tartozott."

1 Silva toloy: A silva kétféleképpen értelmezhető: erdőnek, ill. hegynek. A szóösszetétel második tagjának jelentése pedig tolvaj. Ez arra utal, hogy a környék tolvajok tanyája lehetett, ugyanis a kora Árpád-korban nem ritka az sem, hogy egész településekre ragad rá ez a név, mivel az ott lakók hírhedtek voltak a lopásról. Gogud: Személynév, valószínűleg a Gug név -d képzős származéka. A Csák nemzetség egy tagja is szerpel ezen a néven 1237-ben: „Csák Gug fia a Csák nemzetségből", aki esetleg személyileg is azonos lehet az oklevelünkben szereplővel, mivel Zoboka csak néhány km-re fekszik a nemzetség fő fészkétől, Csákberénytől.

11 Coach: azaz Kovács. Szolgálónépi település volt, lakosai főként ezt a mesterséget űzték. Várpalotától északra feküdt.

12 Stamer: Isztimér, falu Fehérvárcsurgó mellett, német származású név, a szomszédságában levő Gutkeled nemzetség is német.

13 Sag berk: Isztimértől nyugatra ma is van egy Sár-berek, erre vonatkozhat.

1

'

1 Nuchud: Egy Nuch személynév -d száramzéka.

13 A határnevek közül ez a második, ami ősi pogány eredetre vezethető vissza. Régi személyneveink egy része ugyanis a babonában gyökerezett. E varázsnevek közt voltak bajelhárítók, s ezek egy népes csoportját alkották az ún. féregnevek.

16 „A féreg tárgykörébe tartozó másik szó, amelyikből személyneveink voltak az Árpád-korban a nyü és ennek vogul—osztyák párhuzama is kimutatható."

17 Ez a nyü szó rejtőzik a Nuchud névben is. A birtok 10 határjele közül 4 még ma is élő földrajzi név. „Zoboka" szerepel azoknak a praediumoknak a sorában is, ahol terjedelmüket megadják: 4 ekényi földet tüntet föl az oklevél.

18 Mivel tudjuk, hogy 1 eke = 120 magyar holddal, így a szántóterület nagysága 480 holdra rúgott.

10 Az ekeszám még egy szempontból jelentős számunkra, nevezetesen azért, mert konkrét leírás hiányában ennek segítségével hozzávetőlegesen meg tudjuk határozni a praedium lakosságának létszámát. Mint tudjuk, a praedium a XI—XII. században Magyarországon olyan gazdasági egységet jelöl, melyet a földesúr maga tartott fenn, s rajta saját eszközeivel végeztette a termelőmunkát, mégpedig alapvetően rabszolga eredetű munkaerővel.

20 Általános gyakorlat volt, hogy a praediumokon egy-egy ekefogathoz 2, ill. 3 ilyen szolgaháznépet rendeltek.

21 Ebből következően Zoboka praedium lakosságát 40—60 fő közé tehetjük. (Egy család létszámának az alapjául a jelenleg elfogadott 5 főt vettem.)