Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

harci szekerek, melyek kavargó porban vonultak Buda felől délnek. A király útját baljós előjelek kísérték. Ercsi mező-„város felett emelkedő hegy közötti úton vezet a római út. II. Lajos lova ez úton néhány száz lépésnyire a kastélytól élettelenül összerogyott, amiből a körülállók rosszat sejtettek . . ."

15 A hadak vonulását megörökítő márvány emléktábla a második világháború alatt elpusztult. Szövege a következő volt: 1526. július 23-án, hétfőn érkezett Érdről Ercsibe II. Lajos királyunk. 3 ezer vitézéhez itt csatlakozott Báthory András szatmári főispán. Innen küldte előre a tolnai táborba Báthory István nádort, 27-én, pénteken pedig az itt vezető római hadiúton indult tovább Dunapentelére, Mohácsnak tartva. Ifjú életét Istenért, Hazáért, a Nyugatért áldozandó. Gyászolt nyomán szeptember 10-én, hétfőn Dunapentele felől itt vonult át és haladt másnap Érd, majd Buda felé II. Szulejmán török császár serege. Állította a 400. évfordulón a Hadimúzeum kezdeményezésére Ercsi nagyközség közönsége."' A magyar sereg egy napot tétlen várakozással töltött el Ercsiben. Föltehetően a taktikázó főnemesek bandériumainak csatlakozását várták. Ez azonban nem történt meg. A hadak vonulása Budától Mohácsig 38 napon át tartott. Az augusztus 29-én bekövetkezett mohácsi csatavesztés után már nem volt számottevő ellenállás a törökkel szemben. A török hadvezetés elsősorban, arra törekedett, hogy megerősítse a déli végeket. Csak három év múltán indult Buda ellen. A török katonák vonulása nemcsak szervezett formában ment végbe. Kisebb-nagyobb egységeik végigrabolták, sok helyen felégették a falvakat, nagy pusztításokat vittek véghez, rettegésben tartották a lakosságot. Az ercsi apát 1537-ben Illés volt. Hívei szétszéledtek, az apátság teljesen elpusztult. Csak a címe maradt fenn, és azzal a továbbiakban Amikor a törökök 1543. szeptember 4-én elfoglalták Fehérvárt, a „egyes világi papok ékeskedtek".

17 megye területén 20 lakott hely volt, köztük a mindinkább elnéptelenedett Ercsi. Ezt követően a törökök berendezkedtek, szandzsákságokra osztottták fel a megszállt területeket. Ercsi a Budai szandzsáksághoz tartozott, összeírták a lakosságot, és adó alá vetették. A török hódoltság alatt a községei Erdzsin néven emlegették. Ezt a nevet Evlia Cselebi 1660-as évekből származó írása szerint onnét kapta a község, hogy a török időszámítás szerint 935-ben (1529) egy Erdzsin nevű mir-i-liva (szandzsák bej) Allah iránti tiszteletből itt épített várat.

18