Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

362 Kjkv. 1946. dec. 14. (62) 363 Kjkv. 1947. évi köt. 2. 1., 1947. okt. 25. (33) 364 Kjkv. 1947. máj. 19. (2, 3), május 24. (25) 365 Kjkv. 1947. május 19. (7) 366 Kjkv. 1947. május 19. (12) 367 Kjkv. 1946. dec. 14. (53) 368 Népszámlálás 1970. 7. köt. Fejér m. 342. 1.; Helységnévtár 1973., Veszpr. Lex. 180., 182. 1. 369 Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870—1970. Állattenyésztés III. Községsoros adatok 1—5 köt. ló-, szarvasmarha-, juh-, sertés-, baromfiállomány. Bp. 1972. 136. 1. 370 Balázs 13, 17, 28 1. Enyingi Vörös Hajnal 2—3 1. 371 Enyingi Vörös Hajnal 9—13. 1., Balázs 78—79. 1. Kjkv. 1949. június 29. (48). 372 Enyingi Vörös Hajnal 25—70. 1. 373 Balázs 36. 106. 1. 374 Balázs 101. 1 375 Kjkv. 1948. május 20. (24) 1949. febr. 25 (1). okt. 7. (60) 376 Enyingi rendelőintézet. Kézirat FML 377 Balázs 84, 85. 1. 378 Balázs 51, 81, 82, 113. 1. 379 Balázs 64, 59, 84, 85, 113. 1.; Huszonöt évesek a Fejér megyei állami gazdaságok. Székesfehérvár é. n. (1974) 66, 67. 1. Enying V. B. 1950. okt. 26. 380 Balázs 72, 116. 1. 381 Kjkv. 1948. ápr. 8., máj. 20. (12), június 10. (26, 27, 30), július 22. (33), dec. 3. 382 Kjkv. 1948. febr. 11. (6), június 10. (29), aug. 30. (45), okt. 7. (57, 66) 383 Kjkv. 1949. febr. 28. (5), június 29. (32, 35, 44, 45, 54, 62), április 30. (19), július 19. (64, 66), dec. 16. (72) 384 Kjkv. 1949. június 29. (61, 62), 1950. aug. 11. (14) 385 Kjkv. 1949. febr. 28. (6) 386 Kjkv. 1950. febr. 24. (3) 387 Kjkv. 1949. febr. 28. (14) 388 Helységnévtár 1863, 1877, 1892 389 Helységnévtár 1907, 1926. 390 Közig, tájékoztató 1925, Helységnévtár 1973. 391 Fejér megye 1981. évi statisztikai évkönyve. 320. 1. KUSTYÁN Már a XIII. században létezett. Neve előbb Costan, a XVI. században Gusztánnak, vagy Czostánnak is írták, a XVIII. században állandósult a Kustyán név.

1 Ugyan e században kettéoszlott Nagy- és Kiskustyánra, de közülük csak Nagykustyán került Enying határába. A név az ómagyar személynévből keletkezett, mely 1181-ben Custan (ejtsd Kustán) alakban adatolható, és amely bizonyára a török nyelvekből került hozzánk. Vö. csuvas custan, ami uralomra vágyó zsírosparasztot, főkolompost jelent; a tatár costan viszont üzletelő, nyerészkedő, rossz, kapzsi embert jelent. A baskír quastan szolgalelkű, hízelgő embert. Némelyek kevésbé meggyőzően a Konstantin névből származtatják.

2 Az Árpádok korában prédium. Lehet, hogy a XV. századra faluvá vált, mert 1488-ban jobbágyaira 3 Ft rovásadót vetettek ki. A török háborúk korában elpusztult, 1536-ban már elhagyott falunak nevezték. Töb5 FMTÉ 16. 65