Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

ból villanyoszlopok pótlását, sportpálya bekerítését.

382 A Szenté János vezette termelőszövetkezeti csoport részére a községi fát köbméterenként 100 Ft-ért adta, hogy ólakat építhessenek a földművelésügyi miniszter által kilátásba helyezett állatok számára, de még e vételár befizetésére is majdnem egyévi halasztást adott. A községi sportegyesület számára 2400 Ft támogatást biztosított, a vízvezeték további kiépítésére a következő évre 221 ezer Ft-ot, az óvoda napközi otthonos óvodává átalakítására 14 ezer Ft-ot, a községi szegődményesek (mezőőrök, tehénpásztorok, kanászok stb.) fizetésére 99 ezer Ft-ot, a mesterséges megtermékenyítő állomás felszerelésére, az épület tatarozására 8037 Ft-ot, az EPOSZ ifjúsági egyesületnek és az iparos ifjúsági dalárdának támogatására 2000 Ft-ot, a nagykustyáni, óhódosi, ágostoni és patai határrészen 5 kút ásására 5000 Ft-ot, harmadik szülésznői állást létesített, villanyórák és transzformátorház felszerelésére 6455 Ft-ot, és új napközi alkalmazottakat vett fel.

383 Nem csoda, hogy a község 1950. évi költségvetésében 216 811 Ft hiány volt, és csak 189 080 Ft a fedezet. Ezzel azonban a képviselőtestület már nem törődött, az 5 éves községi tervbe ugyanekkor bevett új utcanyitást, gyermekjátszóteret, tűzoltófelszerelést, a sportpálya lelátójának tatarozását összesen 121 ezer Ft értékben.

38

'

1 E tervezés pénzügyi realitása kétséges. 1949 februárjában megürült a községi pénztárosi állás. A kisgazdapárt érvényesíteni kívánta a régi megállapodást, és az állást a kisgazdapárt jelöltjével kívánta betölteni, de ezt a képviselőtestület 30 szavazattal 8 ellenében elvetette, és a kommunisták jelöltjét választotta meg.

385 A feloszlatott Polgári Olvasókör épületét, mely telekkönyvileg a község nevére került, díjmentesen a DÉFOSZ használatába adta.

380 A község a polgári korban erős ütemben fejlesztette a lakott külterületeket, melyek eredetileg uradalmi majorból alakultak, de sok újonnan földhözjuttatott kisgazda is költözött oda. Most Óhódos, Kabóka, Nagykustyán, Alsótekeres és Leshegy külterületeket is fejleszteni kívánták. 1949ben, tehát a község belterületének újbóli megállapításakor, ezeket mint tanyaközpontokat belterületnek minősítették, és e határozatot a jogerő bevárása nélkül végrehaj ották/'*

7 noha Leshegy 5, Kabóka 3 km-re van a község központjától. A lakott külterületek közül, Hódos, Kustyán és Páta, Mohács előtt önálló falvak voltak, melyekről még külön lesz szó. A török idők pusztítása után puszták voltak, melyeket a földesúr Enyinggel együtt kezelt. 1863ban Enyinghez tartozó külterületi lakott hely Kustyán, Kabóka, Páta, Óhódos. Ehhez 1877-ben még Vadas járult, Kustyán pedig kettévált Nagy- és Kiskustyánra.

2SS 1907-ben az intenzív mezőgazdasági művelés újabb lakott helyeket hozott létre, így Leshegyet, külön a leshegyi szőlőhegyet, Patán téglagyárat, sertésfiaztatót és sertéshizlalót.

389 Lakottságuk így alakult: 390 Lakott hely Kabókapuszta Óhodospuszta Nagykustyán Páta Leshegy Lelet 1925 :szám 1970 Házi 1925 >zám 1970 86 281 3 59 62 74 2 3 136 51 5 14 121 ? 2 ? 109 120 23 36