Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

A szarvasmarhák megoszlása 1966-ban 354 borjú, 467 növendékmarha, 840 tehén, 4 tenyészbika, 8 igás ökör, 239 hízómarha.

309 Ez kellőképpen jellemzi a modern enyingi állattenyésztés irányát. Bár nem történt gyorsan és ellenállás nélkül az átállás, az új rendszerű gazdálkodást a mezőgazdasági termelőszövetkezeti fejlődés jelenti. 1948-ig a legeredményesebb gazdálkodást a földbérlő szövetkezetek végezték, de ez a rendszer voltaképpen kizsákmányoláson alapult, mert akinek nem volt igaereje, kénytelen volt a földbérlő szövetkezetekre bízni a szántást, vetést is, mely így az igaerővel rendelkezők számára jövedelmet jelentett. Ezért 1948 augusztusában megszüntették a földbérlő csoportokat, és 1948. október 20-án megalakult a Béke Termelőszövetkezeti Csoport, Szenté János elnök vezetésével, 28 taggal, 300 kat. holdon a község délnyugati részén a Nagykustyán határ részében. Nevezetesebb tagjai: Takács János, Fodor Pál, Fodor László, Fodor Péter, Barta János. De a megalakulást megelőző agitációt elsősorban Hajdú Mihály, a község első párttitkára végezte.

370 A másik termelőszövetkezeti csoport majdnem ugyanekkor alakult, a község északnyugati határán fekvő földeket egyesítve, Bokor András és Decsi József vezetésével. A két csoport már 1949ben egyesült. Az egyesített csoport neve is Béke Termelőszövetkezeti Csoport lett. Az egyesülési gyűlésen legalább ötvenen megjelentek, az egyesült csoport már 640 kat. holdon gazdálkodott, de ez a község határának még mindig elenyészően csekély része volt. De a fejlődés haladt. 1951-ben már négy új termelőszövetkezet is működött, éspedig Üj Élet Tsz, melynek 30 tagja volt és 400 kat. holdon gazdálkodott. Elnöke Oláh Mihály volt. Ezüstkalásznak 33 tagja volt és 700 kat. holdon gazdálkodott. Ennek elnöke Horváth Lajos lett. A Világbéke Tsz 22 taggal gazdálkodott 400 holdon. Elnöke Nagy László volt. Az Ady Endre Tsz-hez 15 tag tömörült, amely 360 holdon gazdálkodott, Tolnai Sándor vezetésével. Leshegyen 1955-ben alakult a szövetkezet Rákóczi néven, 27 taggal és 560 kat. holdon. Persze, a szövetkezetek egyenként gyengék voltak. Saját istállójuk sem volt, a tagok régi istállóiban tartották az állatokat, Egységes állatnevelési elgondolás sem érvényesülhetett. Nemigen volt tapasztalt vezetőjük, de gazdasági felszerelésük sem volt. 1949-ben a Béke az államtól kapott 4 pár lovat, 15 tehenet és 100 birkát. A községi képviselőtestület ugyanekkor mindkét csoportot 3000—3000 Ft-tal segítette. A Béke 1949ben tagjainak átlag évi 4500 Ft jövedelmet tudott biztosítani, az ötvenes években ez néha érte csak el az évi 10 000 forintot. Az 1956. évi ellenforradalmi eseményeket mindegyik szövetkezeti gazdaság kiállta. A Béke három üzemegysége, három külön gazdasági egységgé vált. Az Ezüstkalász csoportból pedig kivált egy csoport és Aranykalász Tsz néven új termelőszövetkezeti csoporttá vált. 1957-ben a községnek a vasútállomási részén lakók új szövetkezetet alakítottak, melynek Kossuth Tsz lett a neve. A sok apró szövetkezet 1960. február 29-én egyesült, és vette fel a Vörös Hajnal nevet. Területe összesen 4700 hektár,

3

'

1 de ezt a roppant területet még egységes üzemmé kellett szervezni, gazdasági felszereléssel ellátni, hisz a régi kis tsz-ek többnyire csak a gépállomástól bérelt gépekkel dolgoztak. A nagyüzemi gazdálkodás megszervezése nagyjából 1965-re sikerült, akkor már tartalékot is tudtak létesíteni. A szövetkezet álló vagyona 1961-ről 1972-re 22 507 Ft-ról 120 707 Ft-ra nőtt, az 1961. évi 1483