Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
erőit vetette harcba. 244 Egyelőre azonban az 5. „Wiking" SS páncéloshadosztály 10 zászlóalja, Füle és Lepsény között kelet felé tört. (Ez a német támadás Székesfehérvár visszafoglalását is eredményezte, és csak 1945. január 25-én fulladt kudarcba.) 1945. március elején a németek utolsó magyarországi támadóhadműveletükre készülődtek. (Tavaszi ébredés fedőnevű hadművelet) 1945. március 4-ről 5-re forduló éjszakán a III. német páncélos hadtestnek alárendelt 3. páncéloshadosztály 4 zászlóalját, valamint 20 db P—V „Panther"'ből 11 db P—IV-es harckocsiból, 4 db rohamlövegből és 11 db Jgdpz IV-es páncélvadászból álló erőit kivonták a Balatonakarattya—Csajág —Füle védelmi szakaszról és Székesfehérvár délnyugati körzetébe irányították. 245 1945. március 16-án indult meg az a nagy szovjet támadás, amely egy hét leforgása alatt egész Fejér megye felszabadulását eredményezte. 1945. március 21-én a német 4. lovashadosztály 6 német és 1 magyar zászlóalj Füle és Csajág között megpróbált védelmi állást kiépíteni. Március 22-én a németek a Küngös—Füle terepszakaszról visszavonultak és Ugyanezen a napon a falu véglegesen felszabadult. 24 " A háború következtében jelentékeny személyi veszteségek is érték a községet. A fülei anyakönyvi kerületi halotti anyakönyvébe 39 olyan személy neve van bejegyezve, akik a háborús cselekmények következtében vesztették életüket. 247 Sokan — egyes közlések szerint 53-an — vesztették életüket a székesfehérvári repülőtéren végzett háborús közmunkák idején is. Súlyosak voltak az épületkárok is. 1945 májusában lakhatatlan volt 24, javítással lakhatóvá tehető volt 88, használható állapotban 178 lakóház. A községben a háború után 152 db ökör, 24 db ló, 127 db tehén, 199 db sertés és 450 db tyúk maradt. 248 Nagyon nehéz körülmények között indult meg a mezőgazdasági termelés. A háború után csak 76 pár igaerő és 4 db javításra szoruló traktor maradt. Május 2-i adat szerint be volt vetve őszivel 532 kat. hold, tavaszival 425 kat. hold, tengerivel 593 hold, burgonyával 42 kat. hold, egyéb 473 hold. A bevetetlen terület nagysága 1155 kat. hold volt. A szántóföldeket a harci járművek letiporták, nagy veszélyt jelentettek a fel nem robbant aknák, lövedékek stb. 249 Súlyos károkat szenvedett az iskola épülete, felszerelése is. A tanítók közül csupán Révi Mária állt rendelkezésre, aki a harci cselekmények megszűnése után visszatért a községbe, hogy újra elindítsa a munkát. 2 ''" A Nemzeti Bizottság 1945. április 3-án megalakult a községben és 14 taggal megkezdte működését. Elnöke Szőllősi Imre lett. Kezdeményezésére a már működő demokratikus pártok és pártonkívüliek részvételével 1945. június 9-én újjászerveződött a képviselő-testület. Az egyes pártok tagságának %-os megoszlása ekkor a következő volt: Nemzeti Parasztpárt 33%), Független Kisgazdapárt 29%, Szociáldemokrata Párt 21%, Magyar Kommunista Párt 17%. A képviselő-testületbe a Nemzeti Parasztpárt 8 rendes és 2 póttagot, a Kisgazdapárt 7 rendes és 2 póttagot, a Szociáldemokrata Párt 5 rendes és 1 póttagot, a Magyar Kommunista Párt 4 rendes és 1 póttagot delegált. A testület taglétszáma a pártonkívüliekkel együtt 34 fő lett. 251
