Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

1884-ben az erdőgazdaság egész területe a következő volt Erdősített terület 916 kat. hold Tisztás 214 kat. hold Nyiladékok (sávszerű irtások) 15 kat. hold Utak 9,5 kat. hold Murvagödrök és kőhányók 3 kat. hold összesen: 1157,5 kat. hold Az erdőgazdaság területét 100 éves fordában hasznosították. (Forda az az időtartam, mely alatt a vágás az erdőgazdaság egész területén vé^ gighalad.) Az erdőgazdaság fakészletének vizsgálata egyben azt is megmutatja, hogy a gazdaságban milyen fafajiakat termesztettek (erdei fenyő, tölgy, szil, juhar). Fák életkora m

3 81—100 éves 546 61— 80 éves 28 149 41— 60 éves 13 757 21— 40 éves 8 548 1— 20 éves 2 484 53 484 Az erdei fenyőt ültetéssel, a többi fanemeket vetéssel újították fel. 1884-ben az éves fahozam a veszteségek leszámítása után 1627 m

3 volt. Az egész erdőállomány után 583 Ft 27 krajcár évi adót fizettek. 1894-ben az erdőgazdaság területét tovább növelték. Kölesteleken 781,35 kat. hold akácsarjerdő telepítését határozták el. A viszonylag gyorsan növekvő akácot igen jól lehetett szerszámfa és tűzifa céljára hasznosítani.

227 Az állattartásra a tőkés korszakban elsősorban a szarvasmarhatenyésztés és a sertéstartás volt jellemző. A szarvasmarha-állományra jellemző, hogy a magyar fajta tenyésztése teljesen háttérbe szorult. 1895ben a szarvasmarha-állományból még 240 volt a magyar fajta, 1911-ben mindössze 2, 1935-ben pedig már csak 461 szimentáli és piros-tarka szarvasmarhát tartottak. Jelentékeny volt a sertéstenyésztés is. A múlt század végén a zsírfajtákat és a húsfajtákat körülbelül egyenlő arányban tenyésztették. (576 zsírfajta és 529 húsfajta) A későbbiekben szinte egyértelműen a zsírfajták kerültek előtérbe. 1942-ben a zsírfajtából 1760-at, a húsfajtából mindössze 39-et tartottak. Jelentős volt a baromfitenyésztés és a méhészkedés. 1895-ben 4812 baromfi és 89 méhcsalád, 1935-ben 5664 baromfi és 97 méhcsalád volt a községben.

228 1922-ben a községben szeszfőzde létesült. 1937-ben már működött a Hangya Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet helyi kirendeltsége.

229 1931—1932-ben 2 asztalos, 3 cipész, 2 borbély, 1 hentes, 2 kiskereskedő és kocsmáros, 1 kovács, 3 kőműves és 3 cséplőgép-tulajdonos volt a községben. A község egyértelműen agrár jellegét jól mutatják az 1941-es népszámlálás adatai, a lakosság keresők szerinti megoszlásáról.

230 Keresők száma 620 Mezőgazdaságban 487 Iparban és építőiparban 81 26 FMTÉ 116. 401