Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

1042-ben bíró Szőllősi Imre, törvény bíró Keresztes Sándor, jegyző Heltay Ferenc.

m Az 1920-as években a választópolgárok száma a dualista korhoz képest emelkedett. 1926-ban a község 1250 főnyi lakosából 590 személynek volt választójoga. 1927-ben a választópolgárok száma 475 fő volt, tehát a csökkenés 115 fő 19,42'Vo)

209 A Nagyatádi-földreform során kiosztásra került 5 kat. hold házhely és 254 kat. hold föld. A korábbi birtokviszonyok lényegesen nem változtak.

210 Részes müvelésre a káptalan 80 magyar (1200 négyszögöles) holdat ajánlott fel. A házhelyigénylőknek Tar Ádám kisbirtokos a falu melletti birtokából, Bezőky József plébános c. kanonok a róm. kat. egyház tulajdonát képező földekből ajánlott fel területeket.

211 Az ellenforradalmi rendszer idején jobb ügyhöz méltó buzgalommal kezdte meg működését az ún. védelmi bizottság. A székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandár parancsnoksága 1923. november havi helyzetjelentéséből idézünk: ,,FüLe községben a védelmi bizottsági tagok minden vasárnap vetített képekkel sorozatos előadásokat tartanak az ifjúság és a nép számara. A Horthy-rendszer hatóságainak félelmére nagyon jellemző az alábbi valójában jelentéktelen eset. Egy 1923. december 18-i keltezésű bizalmas közlés szerint „Füle községben a lakosság a múlt héten vonakodott a plébános járandóságát leszállítani, miért az kénytelen volt fuvarosokat felfogadni és a község terhére leszállíttatni." Az ügy kapcsán kommunista megjegyzések hangzottak el. Mi történt valójában? A plébános valóban karhatalommal hajtotta be az említett fuvardíjakat. Ekkor Kerekes Imre bíró egyházi jellegű gyűlést hívott össze, melyen ott volt Szűcs Imre volt direktóriumi elnök is. A helyi hatóságok azonnal értesítették a polgárdi csendőrőrsöt, amely járőrt küldött Fülére és a gyűlést szétoszlatta. A gyűlésen történteket a hatóságok kellőképpen kiszínezték, azt állítva, hogy a gyűlésen kommunista jellegű izgató kijelentések hangzottak el. Steiner Lajos fülei asztalossegéd azt a kijelentést tette, hogy nem az a törvény, amit odafent a nagyfej űek csinálnak, hanem a törvényt maga a lakosság c^inálija magának, és lesz még idő, amikor a faluban ő fog parancsolni. Hogy az említett ülésen mi történt, nem lehet pontosan megállapítani. Kerekes Imre bíró az elrendelt vizsgálat során azt vallotta, hogy nem politikai, hanem egyházi jellegű gyűlésről volt szó, ott kizárólag a plébános járandóságával kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. A többi kihallgatott tanúk is egyértelműen tagadták, hogy a gyűlésen politikai izgatás folyt volna. Végül az egész ügy elindítója, a plébános — megrettenve a hívei körében kialakult hangulattól — maga kérte az eljárás megszüntetését, azzal, hogy csupán hitközségi gyűlésről volt szó, ott izgatás nem történt.

213 Az 1929—1933-as gazdasági világválság idején a községben 164 ellátatlan volt, ebből földmunkás 116, ipari és kereskedelmi alkalmazott 6, törpebirtokos 42. Hathavi ellátást és tüzelőt kértek.

214 Az 1939-es országgyűlési választásokon Füle a Fehérvár környéki választókerülethez tartozott.