Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

1849-ben — az osztrák megszállás után — a fülei parasztok főleg az akkor még megoldatlan erdőelkülönzés és a császári biztos tevékenysége ellen mozgolódtak. A veszprémi káptalan a megyei tisztikar segítségét kérte a fülei erdőpusztítások meggátlása érdekében.

149 A község elöljárói Gyulai Gaál Ede császári biztos többszöri felszólítására sem voltak hajlandók átadni a Honvédelmi Bizottmánytól hozzájuk érkezett rendelkezéseket.

150 A füleiek a 48-as eszmékhez való ragaszkodásuknak a dualizmus korában is többször tanújelét adták. IV. Az 1850-es népszámlálás adatai szerint a községben 189 ház volt, a lakosság összlétszáma pedig 1045 fő.

151 Fényes Elek 1851-ben megjelent munkája csak rövid feljegyzést készített a községről: „Magyar falu Székes Fejér megyében. Veszprém megye szélén 296 kath., 775 ref., 15 zsidó lakos, kath. és ref. anyaegyházakkal. Szántóföldjei szép búzát teremnek, szőlőhegye, erdeje, kőbányája van. Földesura a Veszprémi Káptalan."

152 1856-ban a lakosság száma 1085 fő, a község összterülete 5134 hold.

1

'"

1 1860-ban — a Bach-rendszer bukása után — újjászerveződött a Megyei Bizottmány. A bizottmány tagja lett Füléről Koroncz László veszprémi kanonok, Zöld Péter és Halom János.

m A még 1857-ben végrehajtott tagosítás következményeként a fülei zsellérek 6 V2 holdnyi földjét elvették. Most a Megyei Bizottmánytól kérték, hogy a területet árendában továbbra is művelhessék.

155 Miután 1861-ben — a kiegyezési kísérletek átmenetileg meghiúsultak — a királyi biztos új közigazgatási beosztást léptetett életbe, mely szerint Füle a Sármelléki járás székesfehérvári szolgabírói kerületéhez tartozott.'

1

'

0 1863-ban Zách József részletes adatokat tett közzé a községről. Szerinte Fülén 250 család és 1209 lakos élt. (Érdekes, hogy az 1863-as helységnévtár csak 1135 lakosról tud.) Valószínűleg pontatlan a házak számáról közölt adat is. 1850-ben 189 ház volt, ezzel szemben Zách 1863-ban csak 139-et említ. A lakosság vallás szerinti megoszlása: katolikus 379 fő. református 814 fő, zsidó 16 fő. A földterületeket ekkor is 1200 négyszögöles holdakban számolták. A község határának egész területe 6509 hold 960 négyszögöl, ebből ugar és takarmányföld 1076 hold 1130 négyszögöl. (E számadat azt valószínűsiti, hogy még mindig nyomásos gazdálkodás volt.) A birtokmegoszlással kapcsolatban Zách még mindig telkeseket és résztelkeseket emleget. Közlése szerint % telkes 3 gazda, V2 telkes 22 gazda, házas zsellér legelőilletékkel 45, házas zsellér legelőilleték nélkül 12, csak szőlője van 4 családnak, birtoktalan 73 család. Veszprémi káptalan földesúri birtoka 3716 hold, 410 négyszögöl. (Minden valószínűség szerint pontatlan adatokkal van dolgunk.) Nem mezőgazdaságból élt összesen 20 család: asztalos 2, bognár 1, csizmadia 2, kovács 3, kereskedő 2, korcsmáros 2, szabó 1, lelkész 2, tanító 2, jegyző 1, mezőgazdasági értelmiséginek számítható gazdatiszt 2. Ezek szerint mezőgazdaságból élt 92%, egyéb megélhetési forrásból 8%.