Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
A lakosság foglalkozás szerinti megoszlását és a lakóházak számát az 1774—1775-ös adatokból rekonstruálhatjuk:' 8 Házak száma 99 Jobbágyok 94 Zsellérek 6 Szolgák 4 Szolgálók 1 Kézművesek 11 Kereskedők — A II. József által elrendelt népszámláláskor Füle helységet (Füle Helység) és Kisfüle pusztát (Kiss Füle puszta) írták össze."" Füle helység: Kiss Füle puszta: Birtokos neve: — Birtokos neve: — Házak száma: 135 Házak száma: 1 Családok száma: 163 Családok száma: 1 Tényleges népesség: 834 Tényleges népesség: 14 Papok száma: 1 Papok száma: — Nők száma: 398 Nők száma: 5 Nemesek száma: 13 Nemesek száma: — Tisztviselők száma: — Tisztviselők száma: — Jobbágyok száma: 99 Jobbágyok száma: — Polgár és paraszt örököse: 87 Polgár paraszt örököse: — Zsellér: 84 Zsellér 3 Egyéb: 15 Egyéb: — Polgárok és mesteremberek: 2 Polgárok és mesteremberek — Gyermekek: (1—12 éves) 92 Gyermekek: (1—12 éves) Gyermekek: (13—17 éves) 37 Gyermekek: (13—17 éves) 1 Zsidók: (i Kisfüle-pusztával kapcsolatban említsük meg az 1786—1789-ben készült plébániaösszeírást. Ebben ez áll: juhász ház Kis Füle 14 lélek. Ugyanebben az összeírásban szerepel először: vendégfogadó Köles-Telek 3 lélek (a fogadó a jelenlegi 70-es út mentén állott, amelyet akkor Alsó Fehérvári útnak neveztek)" 1 " 1830-ban a község összlakossága 1086 fő volt, ebből katolikus 296, református 775, izraelita 15 fő. 101 Az 1828-as regnicolaris összeírásban a házak számára a népesség foglalkozás szerinti megoszlására pontos adatokat találunk. Házak száma: 150 Kézművesek: 16 Adózók száma: 375 Kézművesek foglalkozás szerinti Jobbágyok száma: 113 megoszlása: Házas zsellérek: 38 Mészáros: 1 Ház nélküli zsellérek: 26 Takács: 13 Szolgák: 7 Kovács: 2 1836-ban a község összlakossága 1477 fő volt. 102 1838-ban Fülén 2 tisztviselőt, 2 polgárt és kézművest, 4 szolgát, 88 parasztot, 63 zsellért, lakót és kertészt, Sándorkán 10 szolgát és 1 zsellért írtak össze. 1 " 3 (Az összeírásban nem szerepelnek a jobbágy telken ülő nemesek, akik 1828-as adatok szerint 3 7 8 sessiót bírtak.) Mária Terézia háborúi, főként a hétéves háború (1756—1763) gabonakonjunktúrát idézett elő, amely fellendítette a majorsági gazdálkodást. 1758-ban Füle urbáriumot kapott, amely most is az államhatalom beavatkozása nélkül az úriszék és a vármegye közreműködésével készült. Ez az urbárium az 1727-es úriszéki döntésnél alakilag szakszerűbb, a terhek szokás szerinti megállapítása mellett, hivatkozik a jobbágykérdésben 1351 ota hozott törvényekre.
