Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

ható ez el a hű keresztény Habsburgok katonáiról. 1692-ben — 4 évvel Fehérvár felszabadítása után — Füle, Polgárdi, Enying és Lepsény lakói drámai hangú beadványban fordultak I. Lipót császárhoz, hangoztatván, hogy a császári csapatok által okozott felmérhetetlen károk arra kényszerítik őket, hogy lakóhelyüket tömegesen elhagyják és így e terület művelőitől megfosztva, üressé, pusztává válik.

30 Egy a XVIII. század elejéről származó forrás utal is arra, hogy többen elhagyták a községet. „Azelőtt 40 lakott ház volt, most csupán 20.")

37 A császári katonaság a templomot a reformátusoktól elvette, plébánost hozott be, aki a templom tornyát restauráltatta.

38 A különféle sérelmek hatására 1703-ban az ország északkeleti vidékein elindult a Rákóczi-szabadságharc, amely a következő évben Fejér megyét is elérte. Rákóczi kurucai a tényleges vallási viszonyokat figyelembe véve, a templomot visszaadták a fülei protestánsoknak. A szabadságharc idején Füle a Sárvíztől nyugatra megszerveződött kuruc vármegyéhez tartozott. A kuruc vármegye népe a gyakran forgandó hadi szerencse ellenére mindvégig kitartott a fejedelem mellett. Súlyos csapást jelentett a .Rákóczi-szabadságharc végén kirobbant nagy pestisjárvány. A járvány és egyéb okok következtében Fülén 215 személy vesztette életét.

30 Látható, hogy a török kiűzése a község lakói számára korántsem hozott nyugalmat. 1715—1720 között az 1696-ban összeírt lakosoknak csupán 70—80%-a élt Fülén. Hogy az eltűntek hová lettek, nem lehet pontosan megmondani.

40 Már a XVII. század végén fellángoltak a polgárdiak emlékezetes földfoglalásától eredő határviták. Eszterházy Pál nádor Kismartonból 1697. május 22-én a következőket írta Fejér vármegye közönségének: „Nemes veszprémi káptalan panaszképpen reprezentálta előttünk, hogy a polgárdiak a törökhöz folyamodtak, és a káptalan földjéből jelentékeny részt a törökkel elfoglaltattak." A nádor utasítást adott a határok kiigazítására/'

1 Ugyanilyen tartalmú kérelemmel fordult 1698-ban Kecskeméti Mihály, Miskey alispánhoz írott levelében.

42 A két község közötti határviták ezt követően is évtizedeken át tartottak. 1757-ben Kozorics Ferenc veszprémi kanonoknak a káptalan nevében tett panaszára, mely szerint a polgárdi lakosok Füle határában a vármegye tilalma ellenére fát termelnek ki a két falu közötti vitás területen lévő erdőben, a közgyűlés megbízta az illetékes szolgabírót, hogy mindként uradalom megbízottjainak jelenlétében hajtson végre helyszíni szemlét, a vitás területet jól látható jelekkel zárja le, a kérdés jogi úton való eldöntéséig ott a fakitermelést tiltsa meg. (A legeltetést azonban engedélyezheti.) Ez megtörténvén, mindkét földesúr ügyvédjei tiltakozást jelentettek be.

43 A határkérdés azonban a két község között továbbra sem rendeződött. Erről tanúskodnak az 1767-ben végzett tanúkihallgatások, melyek a polgárdiak további mesterkedéseit bizonyítják.

44 1705-ben a fehérvári katonai parancsnok a vármegye alispánját gúzsbakötni akarta, az alispán ugyanis fellépett Vanossi Lőrinc fehérvári harmincados ellen, akit zsarolásai miatt többek között a fülei lakosok is feljelentettek/'"' 1712-ben a fülei és soponyai jobbágyok között voltak határ-