Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

helyek száma 25-ről 42-re nőtt, bár —• mint mindenütt — majd mindig valamivel kisebb volt mint az óvodába beiratási igény. 250 A rászorultaknak a községi tanács természetben osztott élelmiszert, ruházati cikkeket, ha a pénzben beszerzés lehetetlennek bizonyult, pénzt. 200 A község folyamatosan, ha nem is megdöbbentő tempóban épült, évente 5, 7, 15 családi ház épült fel, így az összes családi házak száma 1966-ra 517, 1976-ra 519-re nőtt. Ezek egy része nem új. Az évi házépíté­sek fele régi lebontott ház helyére való építkezést jelent. Az új házak mind legalább kétszobásak, fürdőszobásak, a villanyvezetékbe be vannak kapcsolva, ha vízvezeték és csatornázás nincs is. 201 Az új lakóházak az életszínvonal emelkedését is jelzik. Az új házépítkezések tehát, ha mennyiségileg nem is sokat jelentenek, minőségi emelkedésről tesznek tanúságot. A vezetékes- és palacgáz-fogyasztók együttes száma 1973-ról 1980-ra 298-ról 41 l-re emelkedett. 202 Filmszínház csak keskeny film vetí­tésére alkalmas és heti 1 előadást tart, de 225 nézőt tud befogadni. 203 A kulturális igény emelkedését mutatja, hogy a televízió előfizetőinek száma 1976-ban 403, 1980-ban 411 volt. 20 '' A magas előfizetőszám lassú emelke­dése egyben a telítettségre is utal. Nem ennyire meggyőzők a községi könyvtár fejlődésének adatai. 1968-ból 2719, majd 1973-ból 4063, 1976-ból 5149 kötetről tudunk ugyan, de a beiratkozott olvasók száma 1973-ban 414, 1976-ban 450, 1980-ban 354. 265 Tehát vagy az olvasók száma nagyon inga­dozó, vagy nyilvántartásuk nem egészen megbízható. Kisipara a községnek tulajdonképpen nincs, illetve — mint a tőkés korban is — kizárólag a helyi szolgáltatásban nélkülözhetetlen vállalko­zásokból áll. 1968-ban 2-2 szabó, cipész és borbély, l-l kőműves, asztalos és ács működött itt. 200 1973-ra a magánkisiparosok száma 13-ra nőtt, nyil­ván mert ennyivel nőtt a szükséglet. 20 ' Ehhez képest aránylag magas a kiskereskedelmi boltok száma: 1961-ben 4, 1980-ban 6. E boltok össz el­adási forgalma 1961-ben 4311 ezer forint volt, 1980-ban 19 877 ezer forint. Ebből az élelmiszeráruk forgalma 1961-ben 2842 ezer forintot, 1980-ban 10 106 ezer forintot tett ki. 208 A forgalom növekedése természetesen az árak emelkedésével, de a lakosság életszínvonalának emelkedésével is kapcsolatos. A boltok tehát nyilvánvalóan jórészt a mindennapi élet szük­ségleteit elégítették ki. Ezt jellemzi, hogy 1973-ban a ruházati cikkek el­adási forgalma mindössze 101 ezer forint volt, ötvenedrésze a vendéglátó­ipari egységek forgalmának. Vendéglátóhely 1961-ben és 1966-ban 5, 1973-ban 2, 1980-ban csak egy volt a faluban. Lehetséges azonban, hogy e csökkenés nem a gazdasági viszonyok változásának következménye, inkább adminisztratív intézkedéseké. Legalább erre következtethetünk abból, hogy 1961-ben a vendéglátóipari egységek ételből 301, italból 1348, egyéb cikk­ből 62 ezer forintot vettek be. 200 A helység kiegyensúlyozott gazdaságú, a lakosok életszínvonala emel­kedőben van, de szocialista ipari üzem nincs a faluban, az egyre erősödő ütemben gépesedő mezőgazdaság, mely természetesen a tsz-egyesülések folytán nem is Felcsútról kap irányítást, mind kevesebb munkaalkalmat kínál. A felcsúti lakosok mind nagyobb számban az óbaroki, bicskei, al­csúti, vagy távolabbi üzemekben dolgoznak. Kereseti lehetőségük jó, de 23* 355

Next

/
Thumbnails
Contents