Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

formális vizsgálat után el is fogadta,

238 így a község legelőgazdálkodása tulajdonképpen a Földművesszövetkezet kezébe került. A két munkáspárt egyesülési gyűlése azonban csak 1948. május 10-én következett itt be,

230 amikor a legtöbb községben már megtörtént, noha már 1946 óta csak egyetlen egyesület működött itt, a MADISZ

2

''" (Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége — az SZDP kezdeményezésére alakult). 1946. november 23-án meghalt Búzási József, a községnek elég régen vezető jegyzője. A képviselő-testület utódjául Simon Károly irodatisztet kívánta megbízni, aki 1931 óta, tehát már 16 éve dolgozott a községházán, a községi adminisztráció egészét ismerte, de jegyzői képesítő vizsgája nem volt. Ez alól a belügyminisztertől felmentést kért, de nem kapott. 1947. március 30-án már Hegyi József látta el vezető jegyzői teendőket, de ő —• ismeretlen okból csak 1949-ben kapta meg kinevezését, noha a képviselő-testület már 1947-ben kérte a Minisztertanácsot, töltse be véglegesen a vezető jegyzői állást.

2/

'

1 A község fejlődését mutatja, hogy 1949-ben újból meg kellett állapítani Felcsút belterületét, természetesen szélesebb körben, mint a Horthykorban.

2

''

2 1947-ben, még a községi elöljáróság és az országos és megyei hatóságok ellentétét nem számolták fel, a körorvosi állás megürült. Ezt megelőzőleg többször is előfordult, hogy a körorvos állásáról lemondott, az utolsót pedig tiszti orvossá nevezték ki. A községi képviselő-testület megijedt, hogy a körorvosi székhelyet máshová teszik át, és erélyesen tiltakozott ez ellen. Egyik döntő érvként azt adta elő, hogy Felcsút 80 éve körcrvosi székhely, továbbá, hogy Felcsút az orvosi körzet költségeit egyedül viselte a háború alatt, méltánytalan lenne a helyben lakó orvostól megfosztani most, mikor az egészségügyi személyi kiadásokat nem a községek viselik.

2

"

1

'

1 1946-ban még az is megtörtént, hogy a községi bírót, aki két szovjet katonát kívánt elszállásolni Mohos Imrénél, egyik régi közbirtokos lemenőjénél, emiatt Mohost és fiait súlyosan bántalmazták. A bíró feljelentést tett emiatt a járásbíróságon, Mohosék viszont közigazgatási úton kívánták lehetetlenné tenni Horváth József bírót. A képviselő-testület kiállott Horváth. József mellett, mert az a legnehezebb időkben is vállalta e feladatot és a község érdekeit tartotta szem előtt.

244 A község fő termelési ága 1945 után is a mezőgazdaság maradt, de mezőgazdasági termelési rendje jelentős mértékben átalakult, az országos termelési renddel egyértelműleg. A termelési rend átalakulását jól szemlélteti a főbb mezőgazdasági termények területe, hektárban számítva. Ennek főbb adatai a következők: kukorica , . őszi tavaszi , , , . cukorrépa, , , , takarbuza rozs , árpa zab kukorica bab borső dohány many burgonya P lencse ' növénv 193(3 598 379 7 207 136 607 26 12 373 103 1937 609 424 59 138 137 623 23 12 533 112 1938 543 371 41 158 150 593 59 10 668 86 1948 431 314 14 97 83 619 70 5 324 83 1962 390 36 365 24 20 467 181 — 529 64