Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

Ezen az ülésen megválasztották a község vezető tisztviselőit is. Horváth József bíróvá Buzási Józsefet . vezető jegyzővé Tóth Sándort törvénybíróvá (helyettes bíró) Rózsa Gézát közgyámmá ifj. Herder Jánost pénztárnokká Bukó Imrét Tokodi Jánost Mohos Imrét Tóth Istvánt elöljárókká Chapó Pált segédjegyzővé ifj. Simon Károlyt írnokká Salgóvári Ferencnét díjnokká választották.

216 Ez a vezetőség maradt meg egészen 1946 októberéig. Akkor Vassányi Géza járási főjegyző elrendelte, hogy a képviselő-testület tagjai a pártok megyei arányában kell bekerüljenek a képviselő-testületbe. Ennek értelmében átalakított képviselő-testület összetétele a következő volt. Független Kisgazdapárt %-aránya 31 7 rendes, 2 póttag Magyar Kommunista Párt %-aránya 18 5 rendes, 1 póttag Szociáldemokrata Párt %-aránya 18 4 rendes, 1 póttag Nemzeti Parasztpárt %-aránya 17 4 rendes, 1 póttag A Polgári Demokrata Pártnak és a Szakszerveteknek községünkben nem volt szervezete, ezért ők nem voltak képviselve a képviselő-testületben, noha megyei számarányuk összesen 16% volt. Ugyanennek megfelelően a pártok így osztozkodtak a község vezető tisztségein. Bíró MKP Törvénybíró F. Kisg. P. Pénztárnok Szoc. Dem. Közgyám N. Paraszt P. 3 elöljáró Kisgazd. P. 2 elöljáró SZDP 1 elöljáró MKP 1 elöljáró Nemz. PP

217 Az 1945. évi képviselő-testület nem volt egyértelműen a demokratikus átalakulás híve. Mikor 1945 őszén a járási főjegyző felhívta a községet, hogy a reakciós hangzású utcaneveit változtassa meg, a képviselőtestület nem tartotta szükségesnek a névváltoztatást, ,,mert nyilas érával kapcsolatban lévő személyekről nincs utca elnevezve." Csak 1946 végén derült ki, hogy egyik községi utca Horthy Miklós, egy másik József főherceg nevét viseli. Ekkor változtatták meg e neveket Rákóczi útra, illetőleg Fő utcára.

218 Konzervatívnak mutatkozott akkor is, amikor Óbarok és Vázsonypuszta lakossága önálló kisközöséggé szervezését kérte, azzal az indoklással, hogy az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt. által fizetendő pótadó elég lesz a szervezendő község háztartási kiadásaira. A Belügyminisztérium véleményt kért a községi képviselő-testülettől, amely azonban az ügyet érdemben nem is tárgyalta, a kérvényt visszautasította azzal az indoklással, hogy az Aluminiumérc Bánya nem írta alá a kérelmet, márpedig a törvény szerint a lakosság ama részének kell kérnie a községgé szervezést, mely a helység állami egyenes adójának több mint felét fizeti. Nem is került sor Óbarok külön községgé szervezésére. 1949-ben már csak azt kérték,