Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

Többnyire informatív jellegű lapok. Az Újság polgári ellenzéki. Per­sze a Népszavát nem járathatták. Az 1919-es kezdeményezést, amely azonban az ellenforradalmi kor hi­vatalos nézeteivel is egyezett, folytatták és 1923-ban újra elhatározták az első világháború halottai emlékére hősi emlékmű létesítését. Ezzel Pong­rátz szobrászművészt kívánták megbízni. Az összes költség 75 q búzát tett volna ki. Ezt a megyei törvényhatósági bizottság nem hagyta jóvá, a ma­gas költségek miatt. Egyszerűbb emlékmű létesítését hagyta meg. Ezt azonban a képviselő-testület nem akarta, és így az emlékmű létesítését bizonytalan időre elhalasztotta. 202 Ez azonban nem akadályozta, hogy a község számtalan jótékony célú, vagy nemzeti propagandaakcióba ne kapcsolódjon bele, kisebb-nagyobb összegekkel (erdélyi segítő akció, Bala­toni Szövetség balatonfüredi üdülőháza, anglia nemzeti propagandaröpirat költsége, Vármegyék és Városok orsz. Mentőegyesületének tagsága stb. 200 1922-ben a község építési szabályrendeletet alkotott, mely különösen az építendő házak homlokvonalának, a már fennálló házakéhoz illesztését kívánta elérni, de építő bizottságot is szervezett, melynek szakvéleménye nélkül építkezni a község területén nem lehet. 20 ' 1 A községi vállalatai igen szerény méretűek voltak, és nemigen adtak munkaalkalmat. Működött Hangya Szövetkezet, alakult Tejszövetkezet, Szálai Imrének volt egy vízikereke. 205 Nagy jelentőségű volt tehát, bár nem azonnal hatott, az 1930-as években a bauxitbánya megnyitása. 200 Az 1929—32. évi nagy gazdasági válság idején ugyanis a község 1884 lakosá­ból 311 volt ellátatlan, közülük 231 mezőgazdasági munkás, 39 törpe­birtokos és 41 ipari, kereskedelmi alkalmazott. 207 Tehát igen nagy vor: a munkát kereső mezőgazdasági munkások (ide számíthatjuk a törpe­birtokosokat is) száma. 1918-tól 1926-ig a község úgyszólván képtelen volt gazdálkodni. Az egyre növekvő méretű infláció folytán a községi képviselő-testületi jegy­zőkönyvek tele vannak a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak újabb és újabb bérmegállapításaival, a körorvos és körállatorvos fuvarbéráta­lányának újabb és újabb emelésével. 208 Persze ennek ellenére előfordult, hogy a felemelt fizetésért sem kaptak postakézbesítő szolgálatot is ellátó éjjeliőrt, és ismét kénytelenek voltak a házsor szerinti éjjeliőri szolgálatot bevezetni. 200 A község költségvetési hiánya pedig 1923-ra 5 millió koro­nára, a pótadó 2000%-ra nőtt. 210 VII. A II. világháború, melynek idején már Czanik István volt a főjegyző 2 " eleinte inkább veszélyes helyzetet jelentett Felcsút számára. 1943-ban ugyanis a repülőhadosztály üzemanyagtárolót létesített itt. 212 ami persze a robbanás lehetőségét hozta a községre. 1944. december 20-án azonban a Mohács, illetve Baranya felől észak felé előretörő szovjet haderő a Velencei-tónál kezdett új, lendületes táma­dásba. December 22-én a 18. szovjet harckocsihadtest Bicske irányában támadt és elfoglalta Vált, 24-én reggelre elfoglalta Bicskét, 26-án már Esz­tergomot is. Eszerint december 22-ről 23-ra virradó éjjel haladtak át Fel­csúton, ahol érdemi ellenállásba nem ütköztek. Január elsején azonban megindult a német ellentámadás először a Duna mellett, elérte Nyerges-

Next

/
Thumbnails
Contents