Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
1910-ben a közésgi képviselő-testület elhatározta, hogy második éjjeliőri állást szervez, hogy ezzel mentesítse a lakosságot a házsorszám szerint teljesítendő éjjeliőrködés szolgálatától. Egy soros éjjeliőr azonban még mindig a házak sorszáma szerint volt köteles kiállni, de ez a községházán őrködött. 1 ' 8 Az éjjeliőrök fizetését felemelték évi 240 koronára. Körállatorvosi állást csak 1909-ben szerveztek Bicskén. Működési területe természetesen a környező helységekre, így Felcsútra is kiterjedt. Fizetés eredetileg évi 1200 korona volt, amihez évi 400 korona fuvardíj járult 1913-ban fizetését 2000 koronára emelték, fuvardíját pedig 600 koronára. Ennek felét a vármegye viselte, negyedét Bicske, mint székhelyközség, mely a legtöbb előnyt élvezte az állatorvos működéséből, egy negyedét a körzetbe tartozó 7 falu lélekszámuk arányában viselte, így Felcsútra 55,50 korona jutott, amit 1913-ban27,75 koronával felemeltek. 179 1909-ben a Sósi csatornán átvezető kőhíd karfáját kellett kijavítani, egyben az ugyanezen csatornán átvezető másik — rozoga — fahidat kőhíddal cserélik ki. Ez a híd azonban még 1928-ban sem készült el. Akkor 1000 pengőt irányoztak elő felépítésére. 180 Egy felcsúti földbirtokosnak a cselédlánnyal való önkényeskedése, amit a csendőrök nem zavartak, országos lapokba is belekerült 1911-ben. 181 A húsvizsgálati díjak rendezése kapcsán 1908-ban megállapították, hogy Felcsúton 1907-ben 57 szarvasmarhát, 12 borjút, 71 sertést és 23 juhot vágtak le. 182 Ez viszont azt bizonyítja, hogy a szükséges mennyiségű hús jutott mindenkinek a faluban, de ínyencség (borjúhús) csak igen keveseknek. Aránylag szerény a levágott sertések száma is. Nyilvánvalóan elég nagy számú család nem tudott évente egy sertést levágni. A világháború okozta anyagi szenvedések és vérveszteség természetesen elkeseredettséget okoztak. De nemcsak emiatt. Fülöp István felcsúti plébános már 1914-ben észrevette a faluban a szocialista szervezkedést. Ezt persze ő a Felcsútra kerülő városiak rossz hatásának tulajdonította, és indítványára a községi képviselő-testület eléggé szigorú intézkedéseket tett, az idegenek bejelentésére, az itt állandóan lakni kívánóktól erkölcsi bizonyítvány megkövetelésére, és letelepedési díj fizetésére. 183 Ez persze nem akadályozhatta meg a szocialista szervezkedést, különösen 1917—18ban, amikor a szociáldemokrata szervezkedés országosan fellendült. 1919 tavaszára Felcsúton a Szociáldemokrata Pártnak erős szervezete alakult, és a Kommunista Párt tevékenysége nyomon követhető. Természetes, hogy már 1919. március 23-án, tehát mihelyt a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre Felcsútra érkezett, szociáldemokrata irányítással népgyűlést tartottak, melyen 19 tagú munkástanácsot és 3 tagú direktóriumot választottak. 18 '' A munkástanács tagjai: Nemes József elnök Országh János jegyző Mráz Sámuel Fleiner Henrik Tokodi János Golda János Borsos József Szilicsán Lajos Szálai Imre Kapitány Zsigmond tanító
