Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
pontosságában, de arra is mutat, hogy valójában 11-nél több, legalább 14 nemes família élt ekkor Felcsúton. Ezzel szemben az 1768. évi úrbéri tabella szerint ekkor összesen 15 telkes jobbágy és 16 zsellércsalád volt Felcsúton, összesen 3 7 8 jobbágytelken. A telkek í /», 2 /s, illetve 3 /B nagyságúak voltak. Az átlagos teleknagyság nem érte el az 'A-et. Belső telkük összesen 13 'A pozsonyi mérős volt, tehát átlagban negyed magyar hold. Szántójuk összesen 130 m. hold, rétjük 33 szekér szénát termett. 51 Kevés volt tehát a jobbágy és zsellér és nagyon szegénysorsú. De még ez a kevés is bizonytalan volt. Az 1774. évi adóalapösszeírás szerint a faluban csak 10 telkes jobbágy, 7 zsellér és 21 hazátlan zsellér volt. Igaz, ugyanitt 5 kézművest és 5 kereskedőt is említenek, tehát legalább a szolgáltató iparban a falu már el tudta magát \átni; yl de bizonyos, hogy 6 telkes jobbágy hazátlan zsellérré süllyedt, vagy — ami a helység társadalmi képében ugyanezt jelenti —, 6 telkes jobbágy elköltözött, helyükbe hazátlan zsellérek jöttek, akik uradalmi cselédként vagy napszámosként próbálták kenyerüket megkeresni. Szántójuk is 115 magyar holdra csökkent, viszont állatállományuk vigasztalóbb képet nyújt 10 ökörrel, 12 tehénnel, 40 lóval és 40 birkával, bár csak 4 sertéssel (persze ezek egy éven felüli kocák). 53 Precíz számadatokat csak II. József népszámlálásában találunk, bár nem minden fontos kérdésre felelnek. Mindenekelőtt pontos az össz lélekszám: 843 lakos, akik közül 61 izraelita 11 családban. A falu lakossága tehát még mindig erős iramban növekedett. Nyilván az izraelitákból került ki az 5 kereskedő, talán a kézművesek egy része is, de elhelyezkedhettek az alább említendő uradalomban is. A házak száma 131. Ha ezt összevetjük az 1774. évi adóösszeírásban írt 17 házzal, nem a házak számának szaporodására kell következtetnünk, hanem arra, hogy 114 ház adómentes volt, tehát nemesek lakták. Ez azonban túlzás, mert a nemesek száma (alkalmasint a családfőké, mert a nőket és 17 éven aluli gyermekeket külön, számolja, rendi megkülönböztetés nélkül) 102, ők tehát nem lakhattak 114 házban. De az is lehetséges, hogy 12 jobbágy, illetve zsellérház 1774 óta épült. A parasztok száma itt csak 7. Nem lévén valószínű, hogy a telkes jobbágyok száma tovább csökkent, bár ilyen irányú panasz is van, úgy látszik az egészen szegény telkes jobbágyokat a zsellérek közé számították. A zsellérek száma ugyanis 10l-re ugrott fel, a házas, illetve hazátlan állapotot nem különböztetve meg. A nők összes száma 395, a 12 éven aluli gyermekeké 110, a 13—17 éves gyermekeké 38,°'' ami ismét egy adalék a gyermekhalandóság mértékéhez. A jobbágyok sora nem lehetett súlyos, mert a felcsúti közbirtokosok legalább egy része 1762-ben úrbéri szerződést kötött jobbágyaival. Ezek szerint a jobbágyok dézsma helyett együttesen 30 Ft készpénzt fizetnek a közbirtokosoknak, mindegyik jobbágy évi 4 napot kaszál, 5 napig gyűjt, évi két napon át kukoricát vagy kerti veteményt kapál, 1 nap ganajoz, télen a maga erejével (szerszámával) két napig irtást (fakitermelést), két napig árkolást vagy épületigazítást végez, 4 eke (tehát nem minden jobbágy külön) 2 nap keverő- és 2 nap vetőszántást végez, egy útra négy szekeret adnak Bicskére, Szárra vagy Tordasra és Válra. Ez a robot (évi 14—16 nap) összességében jóval kevesebb a Mária Terézia urbáriumában előírtnál. Kilencedről nem is szól, hacsaknem abban a mondatban, hogy „az aratórészt a maguk lovával kell elvontatniuk, a szalma az övék. 55 A szerződés egyben érdekes következtetési alapot 21* 323