Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

pontosságában, de arra is mutat, hogy valójában 11-nél több, legalább 14 nemes família élt ekkor Felcsúton. Ezzel szemben az 1768. évi úrbéri tabella szerint ekkor összesen 15 telkes jobbágy és 16 zsellércsalád volt Felcsúton, összesen 3 7 8 jobbágy­telken. A telkek í /», 2 /s, illetve 3 /B nagyságúak voltak. Az átlagos teleknagy­ság nem érte el az 'A-et. Belső telkük összesen 13 'A pozsonyi mérős volt, tehát átlagban negyed magyar hold. Szántójuk összesen 130 m. hold, rét­jük 33 szekér szénát termett. 51 Kevés volt tehát a jobbágy és zsellér és nagyon szegénysorsú. De még ez a kevés is bizonytalan volt. Az 1774. évi adóalapösszeírás szerint a faluban csak 10 telkes jobbágy, 7 zsellér és 21 hazátlan zsellér volt. Igaz, ugyanitt 5 kézművest és 5 kereskedőt is emlí­tenek, tehát legalább a szolgáltató iparban a falu már el tudta magát \átni; yl de bizonyos, hogy 6 telkes jobbágy hazátlan zsellérré süllyedt, vagy — ami a helység társadalmi képében ugyanezt jelenti —, 6 telkes jobbágy elköltözött, helyükbe hazátlan zsellérek jöttek, akik uradalmi cselédként vagy napszámosként próbálták kenyerüket megkeresni. Szántó­juk is 115 magyar holdra csökkent, viszont állatállományuk vigasztalóbb képet nyújt 10 ökörrel, 12 tehénnel, 40 lóval és 40 birkával, bár csak 4 sertéssel (persze ezek egy éven felüli kocák). 53 Precíz számadatokat csak II. József népszámlálásában találunk, bár nem minden fontos kérdésre felelnek. Mindenekelőtt pontos az össz lélek­szám: 843 lakos, akik közül 61 izraelita 11 családban. A falu lakossága te­hát még mindig erős iramban növekedett. Nyilván az izraelitákból került ki az 5 kereskedő, talán a kézművesek egy része is, de elhelyezkedhettek az alább említendő uradalomban is. A házak száma 131. Ha ezt össze­vetjük az 1774. évi adóösszeírásban írt 17 házzal, nem a házak számának szaporodására kell következtetnünk, hanem arra, hogy 114 ház adómentes volt, tehát nemesek lakták. Ez azonban túlzás, mert a nemesek száma (alkalmasint a családfőké, mert a nőket és 17 éven aluli gyermekeket kü­lön, számolja, rendi megkülönböztetés nélkül) 102, ők tehát nem lakhattak 114 házban. De az is lehetséges, hogy 12 jobbágy, illetve zsellérház 1774 óta épült. A parasztok száma itt csak 7. Nem lévén valószínű, hogy a tel­kes jobbágyok száma tovább csökkent, bár ilyen irányú panasz is van, úgy látszik az egészen szegény telkes jobbágyokat a zsellérek közé számították. A zsellérek száma ugyanis 10l-re ugrott fel, a házas, illetve hazátlan álla­potot nem különböztetve meg. A nők összes száma 395, a 12 éven aluli gyermekeké 110, a 13—17 éves gyermekeké 38,°'' ami ismét egy adalék a gyermekhalandóság mértékéhez. A jobbágyok sora nem lehetett súlyos, mert a felcsúti közbirtokosok legalább egy része 1762-ben úrbéri szerző­dést kötött jobbágyaival. Ezek szerint a jobbágyok dézsma helyett együt­tesen 30 Ft készpénzt fizetnek a közbirtokosoknak, mindegyik jobbágy évi 4 napot kaszál, 5 napig gyűjt, évi két napon át kukoricát vagy kerti veteményt kapál, 1 nap ganajoz, télen a maga erejével (szerszámával) két napig irtást (fakitermelést), két napig árkolást vagy épületigazítást végez, 4 eke (tehát nem minden jobbágy külön) 2 nap keverő- és 2 nap vetőszán­tást végez, egy útra négy szekeret adnak Bicskére, Szárra vagy Tordasra és Válra. Ez a robot (évi 14—16 nap) összességében jóval kevesebb a Mária Terézia urbáriumában előírtnál. Kilencedről nem is szól, hacsaknem abban a mondatban, hogy „az aratórészt a maguk lovával kell elvontat­niuk, a szalma az övék. 55 A szerződés egyben érdekes következtetési alapot 21* 323

Next

/
Thumbnails
Contents