Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

halom vidéken a talajerózió erősen pusztítja. Sok a 100%-ig erodált terület és a földes kopár.

15 A falu nevét 1269 tájt Felcsuh, 1365-ben Felchut, 1487-ben Felsewchwt vagy Felsev Chwuth,'', 1589-ben Felső Chyotth"' 1664-ben már Fel. Csút

0 alakban írták, azóta állandóan így írják, csak az utóbbi évtizedekben egybeírva. Kétségtelen, hogy mindig Felcsútnak vagy Felső Csúfnak ejtették. A XIII. században még egyszerű Csút vagy Sút alakban is előfordul. Ez differenciálás nélkül Alcsút és Felcsút közös előzményére vonatkozik. A Csút helységnév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán szláv eredetű.' A helybeliek egy évszázaddal ezelőtt úgy tudták, hogy neve eredetileg Sávoj Felcsút volt, és előbb mezőváros, utóbb puszta lett.

8 Sem a kettős névnek, sem a mezővárosi múltnak nincs azonban okleveles igazolása. A helységet egy 1365. évi határjárás szerint Sarol falu, Kaplar falu, a bodméri nemesek földje, Melech falu, Tata falu, a Fehérvárról Bicskére vezető út, Zaar (Szár) földe és Bárok földe határolja/ A falu ismert legrégibb birtokosai Fülöp fia Sebő és Miklós fia Péter felcsúti nemesek voltak. Ők ellentmondás nélkül tudomásul vették ugyan, hogy 1353-ban Felcsút birtokába (talán nem az egészbe a székesfehérvári keresztes konventet beiktassák, de tiltakoztak az ellen, hogy a keresztes konvent parancsnoka a birtokba beiktassa Márk fehérvári bíró fiát Ferencet."

1 De — legalábbis egy 1354. évi panasz szerint — e felcsúti nemeseknek a birtokra vonatkozó oklevelei egy hatalmaskodás során elpusztultak.

11 Így azután 1357-ben a fehérvári káptalan ismét Felcsút birtokába iktatta a fehérvári keresztes konventet.

12 1363-^ban bizonyos Rudolf és Konrád voltak itt birtokban, akiket Pető mester tiltott el a birtokok elidegenítésétől, nyilván mert azokra maga ós rokonai is igényt tartottak." A következő évben Benedek fia Csonoragy, Iván fia Balázs, Fülöp fia Sebő, Miklós fia Bereck, Bege fia István, Cheze fia János, János fia Lukács és Simon fia János foglalta el a keresztes konvent felcsúti birtokát, azt állítván, hogy szent István király óta ők és eleik birtokolták Felcsútot, ott tehát a konventnek birtokjoga nincs. Azt is kilátásba helyezték, hogy az erről szóló okleveleiket be fogják mutatni. Ez valószínűleg rosszhiszemű állítás volt, hisz 10 évvel korábban azt állítatták, okleveleik elégtek. Felmerül a gyanú, hogy ezek az oklevelek nem is léteztek. A megindult perben a nádor a birtokrészt a keresztes konventnek ítélte.

1

'

1 A konvent birtoklása azonban távolról sem volt zavartalan, mert 1396-ban Bebek Imre várnai perjelt és a fehérvári keresztes konventet újból be kellett iktatni felcsúti birtokrészébe.

15 Nyilvánvaló azonban, hogy a helység más része ottani nemesek birtokában maradt. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy az 1390-es években sűrűn szerepelt Csúti János esztergomi polgár és ennek leánya aki Konrád budai polgár felesége,

1

'

1 1410-ben Csúti Miklós fiának Jánosnak felesége kötött peregyezséget Berencsen (Fejér vagy Tolna vm) fekvő birtokairól.

1

' 1434-ben pedig maga a konvent felcsúti birtokát Felcsúti Bertalannak és fiainak, Istvánnak, Benedeknek, Demeternek és Gergelynek adta bérbe évi 3 Ft-ért.

18 1435-ben Felcsúti István fia Imre a maga és fiai Tamás és Máté nevében, magára vállalva rokonainak, Felcsúti Miklós fiainak Tamásnak és Benedeknek terheit (követeléseit), a felcsúti Telek nevű helyen fekvő 5 holdnyi szántóföljét 2 arany forintért zálogba adta Felcsúti János fiainak Lászlónak és Miklósnak. Ez a szerződés ar-