Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
Azonban nemcsak szántók, hanem erdők is kerültek bérlet útján a jobbágyokhoz. Erről, valamint a keresztesek birtokainak háborgatásáról szól két 1469-es oklevél. Országh Mihály nádor megparancsolja a budai káptalannak, hogy Chalai Mihály, Pettendi Ágoston, ennek fiai István és János, valamint Chalai János kijelölt királyi emberek közül az egyikkel tartsanak vizsgálatot István keresztes parancsnok panaszára, miszerint február 10-én Újlaki Miklós sthemeri (isztiméri) jobbágyai jogtalanul fát vágtak a keresztes konvent „Zabaka más néven Bakon" birtokán levő erdőben, valamint ugyancsak Újlaki jobbágyai a chorgói (csurgói) jobbágyok közül, akik az erdőt a keresztesektől bérben bírták, többeket elfogtak és csak váltságdíj ellenében engedtek szabadon. 20 1469. április 9-én a budai káptalan jelenti a nádornak, hogy Chalai Mihály királyi ember és Zalapi András budai kanonok, hiteles ember április 5-én vizsgálatot tartottak, és ugyanazt állapították meg, amit a parancslevél tartalmazott. 30 Az oklevélben szerepel utalás a bérletfizetés mikéntjére is, az ,,előre meghatározott évi terménybér" mivel erdőhasználatról van szó, bizonyosan tűzifa volt. 31 1476-ban a keresztes konvent Mátyás királyhoz fordult a Rozgonyiákkal támadt konfliktusával. Mátyás megparancsolja a székesfehérvári káptalannak, hogy Chalai Biró Mátyás, István és Mihály kijelölt királyi emberek közül az egyikkel Tamás keresztes parancsnok és Demeter keresztes őrtestvér kérésére figyelmeztessék Rozgonyi János özvegyét, Dorottyát és Rozgonyi Oszvaldot a következő keresztes birtokok visszabocsátására: egy idősebb Rozgonyi István által 36 éve bérbevett Badaythwizén épült malmot, melynek bérleti díját a bérbevevő utódai nem fizetik, valamint egy „Zabokafewlde más néven Bakon" nevű szántót, amiért az évi 6 fehérvári véka búza bérleti díjat szintén nem fizetik. 32 A szántó bérleti díjának közlése 2 szempontból jelentős: — egyrészt következtetni tudunk a terület nagyságára, s a korabeli bérleteket figyelembe véve a szántó ekkor 6 hold lehetett, ill. 2—6 hold között mozgott, — másrészt lehetőség nyílik a földből származó jövedelem megállapítására (hiszen az 1428-as oklevél a malommal együtt adta csak meg a bérleti díj összegét, ami 14 forint volt s ami 1 aranyat tett ki. 1486-ban még mindig a bérletfizetés elmulasztása körül folyik a huzavona. Ezért Mátyás a királyi kúria emberei közül jelöl ki néhányat, hogy tartsanak vizsgálatot a szomszédok között, hogy Bodayth, vagy Chorgó birtokhoz tartozik-e a Baythywyzen épített malom és a határban nyugatra fekvő „Zabokafewlde" nevű földrész, amelyet a keresztes konvent adott bérbe 36 évre idősebb Rozgonyi Istvánnak, akinek utódai a bérleti díjat nem fizetik, és az emiatt keletkezett perben Chwthi Pál, Rozgonyi János özvegye, Dorottya és fia, István képviseletében azt állította, a Menyewdi Mihály által képviselt székesfehérvári konventtel szemben, hogy a malom és az említett föld nem a keresztesek Bodayth, hanem az ő Chorgó birtokukhoz tartozik. 33 A johanniták levéltára nem közöl adatot arról, hogy mi lett a pereskedés eredménye.
