Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

épül, egyharmadát pedig a község. De a telkek egy részénél ezt elhalasztották „egy jobb és kedvezőbb gazdasági évre."

160 A következő évben már konkrét intézkedést hoztak erről.

161 A járdaépítés továbbra is éveken keresztül probléma maradt, amivel összekapcsolták a közút melletti földsávnak a telektulajdonosok általi megvásárlását és a zsákutcák felszámolását. Persze a háztulajdonosokkal történő megjavítások elhúzódtak, végül is a község 1924-ben 50 millió korona rövidlejáratú kölcsönt vett fel e célra.

162 Már 1922-ben felmerült a villanyvilágítás bevezetésének terve. A községi képviselőtestület és bizottságai sokfelé érdeklődtek, több vállalkozóval tárgyaltak, köztük a Transdanubia Egyesült Gőzmalmok Enyingi Telepével is, de a villanytelep létesítéséhez 500 millió korona kölcsönre lett volna szükség, és ezt csak olyan feltételek mellett tudták volna megszerezni (27% kamat), hogy ezt a község nem merte vállalni. Másik hitelező keveselte a község ingatlan vagyonát, mint jelzálogi biztosítékot. Végül is Csekonics Iván földbirtokos volt hajlandó e célra 20 vagon búzát kölcsönözni, 5 évi részlettörlesztésre, ha a község lemond a parkon való átjárás szolgalmi jogáról és vállalja a grófot, mint kegyurat terhelő járdaépítést a katolikus templom, az iskola és a kastélypark előtt. A villanytelep 1924-ben elkészült a község tulajdonaként, de most már a magánáramfogy asztok áramdíj-befizetésével volt baj, és azt közigazgatási végrehajtás útján kívánták a hátralékosoktól beszedni.

163 1923ban faiskolát is létesítettek, de ideiglenesen, a községnek egyik be nem épített telkén.

164 Persze az uradalommal való súrlódások tovább folytak. 1924-ben a Csekonics-uradalom mezei vasutat épített, mely a község belterületén vezetett keresztül, ami persze a községi utat és a telektulajdonosokat is érintette,

165 amiért azonban az uradalom hajlandó volt ellenszolgáltatásra. A község viszont azt nehezményezte, hogy a park kerítését közvetlenül a gyalogjáró mellett szögesdrótból építették.

166 A község olykor érthetetlenül szűkkeblűnek mutatkozott, pl. amikor az alispán nagyobb kapacitású tűzoltószivattyú beszerzésére kötelezte a községet.

167 Mikor azonban az infláció megszűnt, és sikerült a község háztartását egyensúlyba hozni, nagyobb áldozatokra is hajlandó volt, hogy új tisztviselőlakások céljára telket szerezzen, tisztviselői lakást építtessen, vagy akár a községháza irodahelyiségeit bővítse.

168 Az igaz, hogy az irodahelyiségek bővítése megkönnyítette az egyre nagyobbá és bonyolultabbá váló községi adminisztrációt. Az is igaz, hogy a jó tisztviselői lakás csábító erőt jelentett a pályázatoknál, hogy képzettebb, gyakorlottabb emberek igyekezzenek elnyerni a másodjegyzői vagy segédjegyzői állást. De észre kell ezekben a határozatokban vennünk azt is, hogy a jegyző meg tudta győzni az olykor az anyagiakra nagyon is vigyázó képviselő-testületet a kiadások szükségességéről, melyek végeredményben a jegyző és a tisztviselők előnyére szolgáltak. Az uradalom és a község kapcsolatának lazulását az mutatja, hogv 1924-ben a község földjein és a kisgazdák birtokain való vadászat jogát már nem régi szokás szerint Csekonicsnak, hanem Bélák Imrének, egyik vállalkozónak, az Enyingi Takarékpénztár egyik vezetőjének adták bérbe árverés útján, évi 54 mázsa búzáért. A bérleti szerződésbe vadakat kímélő feltételeket is beiktattak.

160 Nagyobb kockázattal járó beruházá-