Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

vált 7. Római katolikus 775, görögkeleti 6, evangélikus 176, református 768, izraelita 18 és egyéb 1. A faluban 5 pap és tanító, 2 egészségügyi, 197 birtokos (gazda), 237 évesszolga és 59 napszámos volt. Templom és paplak 4, iskola 3, magánépület 247. Kőház 40, vegyes 35, sár- és vertfal 172. Vízi- (patak-) malom 9 és téglagyár l.

148 Az 1869. évi birtokmegoszlás: 1—10 hold 104, 10—25 hold 74, 25—100 hold 45, 100—1000 hold — és 1000 holdon felül 1. A falu 9060 holdas határából szántó 3700, rét 1910, legelő 1450, erdő 1250, szőlő 172 és kert 98 hold.

149 1869-ben 300 ló, 10 szamár, 372 szarvasmarha (ebből 327 magyar), 4000 juh, 10 kecske, 561 sertés és 11 méhkas volt Csurgón. A vasekék száma 96, a faekéké 30, a vetőgépeké 1, a fogasoké 30 és a lóerejű cséplőké l.

150 1873-ban Csurgó falu a bodjaki felsőjárásban, hozzá tartozott Szilvakút, Gaja és Igarpuszta. 1738 magyar lakosa 247 házban lakott. Határa 5096 kat. hold. A járásbíróság Mórott, az utolsó posta Bodajkon, az adóhivatal Székesfehérvárott és az adóközség helyben volt. 1879-ben már a móri járásban látjuk a falut. 1885-ben jelent meg helyben a posta (Fehérvárcsurgó néven), 1893-ban már postatakarék is működött. Ekkor Csurgó már nagyközség. 1896-ban Igarpusztát, Vaskaput és Szőlőhegyet említi a leírás. A járásbíróság Mórott, telegráf Bodajkon volt.

151 Az 1898-as év arról nevezetes, hogy nagy zivatar és jég verte el a termést. A bizalmas jelentés szerint a nagyközségben szocialista mozgalom nem volt. 1901-ben a termés közepes: a búza 8, a rozs 6, az árpa 5 és a zab 5 mázsát termett holdanként. A szőlőt ebben az évben is elverte a jég.

152 Az 1900. évi helységnévtár szerint a móri járásban fekvő nagyközség neve Csurgó. 1902-ben kereste meg az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság a nagyközséget nevének megválasztására. A bizottság a következő neveket javasolta: Fejérvár csurgó, Bakonycsurgó, Fejércsurgó, Vámoscsurgó. A községi közgyűlés a már addig is használt és „történelmi alapjára visszavezethető, kötőjel nélkül egymásbaírandó Fejérvárcsurgó nevet választotta. Három lakott helyet (Igart, Szilvakutat és Gajapusztát) javasolták külön törzskönyvezni, mint a nagyközséghez tartozókat.

15

' A Törzskönyv Bizottság a Fehérvárcsurgó név mellett döntött. Puszták, telepek és lakott helyek címén Igart, Szilvakutat, Gaját, Igari malmot, Csákvári malmot, Kósamalmot és Königmalmot törzskönyvezték.

154 1903—1913 között csendőrőrs működött Csurgón, 1913-ban Bodajkra helyezték. 1905-ben a járásbíróság Mórott, a posta helyben, a vasútállomás Bodajkon volt. 1907-ben 245 házban 1872 személy lakott. A nagyközség határa 5221 kat. hold. Járásbíróság, telekkönyvi és adóhivatal Mórott.

155 1909-ben a termőterület összesen 4994 kat. hold. Ebből szántó 2612, kert 137, rét 655, szőlő 86, legelő 741 és erdő 763 kat. hold, terméketlen terület 227 kat. hold. A kataszteri tiszta jövedelem 49 083 korona. A földrészletek száma 6082, a birtokíveké 382.

156 1913-ban Csurgón 281 házban 1853-an laktak. A nagyközség határa 5221 kat. hold. Helyben volt a vasúti megálló, a posta- és távíróhivatal, valamint (ekkor még) a csendőrőrs.

157