Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

A református templom 1789-ben épült. Homlokzata előtti toronnyal, egyenes zárású szentéllyel. Hajója síkmennyizetes. Aranyozott ezüsttányér 1753-ból.

134 A Tatárhegyen toszkán mészkőből épült emlékoszlop I. Ferenc király látogatása emlékére (XIX. század eleje).

125 Kastély már a XVIII. században is állt (amint azt a fenti összeírások és leltárak tanúsítják). Talán ennek felhasználásával készült 1844—1845ben a Károlyi-kastély. Egyemeletes, alig kiugró timpanonos középrizolittal, a pesti Károlyi-palota mintájára. A bécsi Heinrich Koch építész kezdte emelni, majd a későbbi munkában nagyobb szerepet kapott Ybl Miklós. A fennmaradt számadásokból ismerjük a kastélyt építő mesterek családi nevét is. Ezek: Kari kőműves, Grundböck ács, Schmidt ács, Valk kőfaragó, Ober kőfaragó, Gallér bécsi lakatos, Hajkő pesti lakatos, Szűcs székesfehérvári lakatos, Velzer bécsi asztalos, Ertl csurgói asztalos, Rakk csurgói asztalos, Steiner bodajki üveges, Schwager bécsi bádogos, Pap csurgói kovács, Nagy csurgói bognár és Unger székesfehérvári kötélgyártó. Mellettük bécsi legények dolgoztak. Az építkezéshez téglát, cserepet, (közönséges és hydraulicai) meszet, követ, vasszereket, faanyagokat, homokot, „bécsi kéziműveket", gipszet és nádat használtak. A munkabér és az anyagköltség 1844-ben 66 749,36, 1845-ben 96 499,44, összesen 163 249,20 Vft.

126 A torony 30 méter magas lett, sarkain négy fióktornyocskával és ballusztrád. A torony alatt kápolna. Az egyik melléképület oldalán fehérvári oszloptöredék.

127 A járványok Csurgót sem kerülték el. 1711-ben a pestisjárvány 216 áldozatot követelt. Szervezett egészségügy híján a bábákat is a presbitérium ellenőrizte. Ugyancsak ők felügyelték a halottkémet, a temetések rendjét és a sírhelyek egészségügyi szabályok szerinti kijelölését

128 1831-ben kolerajárvány volt Csurgón is. Az egyébként zsúfolt iskola elnéptelenedett, a vizitáció mindössze három fiút talált, de az egyik beteges volt. Az egyházmegyei látogatók ezért a tanítást nem is tudták minősíteni.

120 1810—1811-ben a móri földrengés hatását Csurgón is érezni lehetett, sőt a környéken itt volt a legerősebb.

130 Az egyházlátogatás szociális kérdésekre is kiterjedt, így néhány adatot ebből a témakörből is ismerünk. 1831-ben a presbitérium gyakorolta az egyház fegyelmező jogát az öregekkel méltatlanul bánókkal szemben, valamint segítséget nyújtott a szegényeknek. 1835-ben az árvagyámi ügyek intézését az uraság vette át a presbitériumtól. Ettől kezdve a falu árvagyámja az uradalmi ügyész. 1842-ben panaszok merültek fel ellene, hogy rendetlenül és hiányosan szolgáltatja ki az árvák pénze utáni kamatokat, a gyámság alól felszabadultaknak pedig a járandóságukat. Az 1847. évi termés Csurgón is katasztrofálisan rossz volt, 1847 telén 72 az éhezők száma. A burgonya a földben elrohadt, még vetőmag sem maradt.

131 A. korszak neves csurgói szülöttje Kétly Károly (1839. szept. 14., Budapest 1927. febr. 19.), belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1889—1913 között a belgyógyászat professzora a budapesti egyetemen. 1902-ben az egyetem rektora. Az elektromos kezelés és modern urológia úttörője. Jelentős szakirodalmi tevékenysége mellett tudományszervező munkát is végzett: 1897-ben ő alapította az Országos Orvosszövetséget, ő kezdeményezte a népszerű balatonfüredi orvosheteket. Több