Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

fiának adta, majd ugyanabban az évben özvegye is megerősítette az adományt. Az adománylevél szerint a várhoz tartozott (egy malommal és egy halastóval együtt) Csurgó is. 1453-ban V. László király Rozgonyi Jánosnak és testvérének adományozta Csókakő várát és a hozzá tartozó birtokokat, Zsigmond és Albert királynak és Erzsébet királynénak teljesített szolgálataikért. Az adományt 1459-ben megerősítették.

10 A birtokbaiktatás 1461-ben történt, ez ellen egy másik Rozgonyi ellentmondott. 1469-ben Újlaki Miklós jobbágyai a csurgói jobbágyok közül többet elfogtak és csak váltságdíj ellenében engedtek szabadon. A csurgóiak ekkor Bakony erdőt (más néven Zaboka-t) bérelték a fehérvári keresztesektől. Csurgót az 1480-as években vámhelyként és önálló plébániaként említik (Theloniator de Chorgo. Plebanus excclesie parochialis de Chorgo. 1484, 1487.)

11 1476—1480 között a Rozgonyiak rendszeresen zaklatták a fehérvári keresztes konvent bodajki birtokát. A hatalmaskodók között ott voltak a csurgóiak is. 1476 júliusában a csókakői várhoz tartozó csurgói jobbágyok megtámadták a bodajki keresztes birtokot, a beszedett adót elvették, a malmot elrontották, 200 arany Ft kárt okoztak. A malomhoz igyekvő jobbágyokat 1 Ft-tal jogtalanul megadóztatták, a Fehérvárra menő keresztes uradalmi jobbágyokat kétszeres adóval sújtották. Ezenkívül a keresztesek bodajki erdejében engedély nélkül, jogtalanul fát vágtak. 1480-ban a Rozgonyiak felfegyverezték csurgói jobbágyaikat.

12 1486-ban újabb vita robbant ki a Rozgonyiak és a bodajki uradalom között. Rozgonyi István ugyanis egy malmot bérelt, amit az utódai nem akartak visszaadni a bodajki uradalomnak, azt állítva, hogy az Csurgóhoz tartozik. A király vizsgálatot parancsolt az ügyben.

13 1498-ban újból szerepelnek a csurgóiak az oklevelekben: a fehérvári keresztesek jobbágyai egy gonosztevőt bezártak, akit az igari és a csurgói jobbágyok kiszabadítottak. Ezenkívül a keresztesek erdejének nagy részét levágták és elhordták. II. Ulászló király ezért vizsgálatot parancsolt.

1/1 1519-ben Csurgó Csókakő vár tartozéka. Az ebben az évben készült összeírás megőrizte néhány lakos nevét: Tóth István, Zabó János, Kowach Simon, László András, Zobó Bálint, Molnár Pál, Thywissy András, Thóth István, Gergfy Miklós, Kiolok György, Ratholthy Imre (szabados), Zary Demeter, Zobó Albert, Mankó Gallus. A felsoroltak mind egy-egy jobbágy sessióval rendelkeztek. Szolgáltatásaik: Szent Márton-napra 1 Ft, Szent Györgykor 13 d, Szent Mihálykor 13 d. Karácsonykor minden sessio után 1 csirke, 2 kenyér, farsangkor közösen 1 pint vaj, 2 csirke, 1 sajt, húsvétkor közösen 1 szalonna (vagy helyette 1 Ft), továbbá fejenként 2 tojás és 2 sajt. A vár számára 500 fej káposztát adtak, valmaint a borból és a búzából kilencedet. Minden sessio köteles volt learatni két kereszt búzát, valamint kaszálnia és gyűjtenie kellett egy napig. A birtokon vámhely volt, változó jövedelemmel. A szolgáltatások teljesítése azonban nem volt zökkenőmentes. 1525-ben pl. arról olvashatunk, hogy a csurgói jobbágyok nem adták meg a káposztafejeket.

15 Csókakő váráról 1528-ban készült újabb összeírás. Ebben Csurgó (Chorgo) possessio-ként szerepel, ahol 27 V2 jobbágytelek volt, közülük 4 szabados. Szolgáltatásaik: 22 í

/

2 Et cenzus, 34 Ft rendkívüli taksa, Szent Mihály-napra 2 Ft 75 d cenzus, 26 cseber kilenced (1 cseber 24 pint), szep-