Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
1874 előtt telepítette még a földesúr a Simon-pusztát és az Anasztáziamajort (ezeket is a kor szokása szerint saját, ül. családtagjainak nevéről nevezte el). 317 Az 1933. évi Helységnévtárban kültelekként szerepelnek a fentieken kívül Cserhalmai-puszta, Máriapuszta, Horgonycsárda, Kutyavár és Szentgellérttelep is. A kültelkek közül Berki-puszta és Anasztázia-major Tárnokhoz került a XX. században. A kültelkek egy része egészen a felszabadulásig az uradalmi puszták jellegzetes vonásait viselte, de voltak az újabbak közt kimondottan nyaralótelep jellegűek is. De az újabb települések közt is akadtak nyomorúságosak. Ilyen volt pl. Érd-Parkváros. Ide, mikor a Károlyi-uradalom parcellázta a területet, özönlöttek a nincstelenek, az egész ország területéről. A parcellák kicsik voltak, földművelésre alkalmatlanok. A családok valamennyi tagja, aprajanagyja, bányászta a követ ásóval, fejszével irtotta az erdőt, hogy kis véleményt ültethessenek. Átlagosan 3—5 gyerek volt egy családban. Sokszor gyalog mentek télen is dolgozni a családfők a fővárosba. Földbevájt kunyhóban lakott a népesség nagy része. Pusztított a tüdővész. 318 1869-ben 141 férfi, 445 tud a nők közül csak olvasni, 653 férfi és 311 nő tud írni és olvasni, összesen 729 férfi és 759 nő! analfabéta (tehát a lakosság kb. fele). Ehhez képest javulást mutat természetesen, hogy 1900ban 2196, 1910-ben 2654, 1930-ban 4405 fő tud írni és 1930-ba|n 468 fő analfabéta. Természetesen a pusztákon a legsúlyosabb a helyzet, pl. 1910ben Elvira-pusztán 229-ből 121 ír-olvas (1930-ra lényegesen javul a helyzet Elvira-pusztán 147-ből 101-en tudnak írni, olvasni, de Simon-pusztán 251-ből még mindig csak 162). 319 1874-ben Érd község képviselőtestülete engedélyt kér a törvényhatósági bizottságtól, hogy a község tulajdonát képező kertet eladhassa. A vételárból „iskolai célokat ellátó" épületet akar vásárolni. A törvényhatósági bizottság azzal hagyja jóvá a javaslatot, hogyha a pénzt kizárólag a megjelölt célra fordítják. 320 1876-ban a község 1200 Ft hitel felvételét határozza el azzal, hogy ebből az összegből 500 Ft-ot az elmúlt évben vásárolt iskolaház árát fogja fedezni. 321 1897-ben 3 osztályú községi és egy izraelita felekezeti iskola működik a faluban, melyekbe 618 tanuló jár. 322 Az irat meg is jegyzi, hogy az iskolák zsúfoltak. A valóságban elképzelhetetlen, hogy ilyen viszonyok közt (1 tanítóra 150 gyerek jut, de a zsúfoltság ennél is nagyobb, hisz az izraelita iskolába nem járhatott 150 tanuló) rendszeresen jártak a tanulók iskolába. 1900-ban 497 tanuló jár iskolába. 323 A következő időben a tanítók száma növekszik. 324 1901. 4 tanító 1904. 5 tanító 1922. 12 tanító 1931—32-ben 2 elemi iskola működik az Öfalusi 5, és az Űjfalusi 4 tanítóval, továbbá a Szt. István Polgári Fiúiskola 1 igazgatóval, 3 rendes és 2 helyettes tanárral és 2 hitoktatóval. 32 '
