Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Természetesen a rendőrségi intézkedéseken kívül egyéb módon is próbál a rendszer az erősödő munkásszervezkedéssel szembeszállni. így a katolikus egyház egyik legjellegzetesebb képviselője, aki sok szempontból megérti az új idők szavát (de természetesen az ellenforradalom rendíthetetlen híve) a székesfehérvári püspök, Prohászka Ottokár 1923. november 11-én a templom harangszentelési ünnepélyén szónokolt.

280 1925. augusztus 8-án hatalmas leventeünnepély volt, amikor még a kormányzó is képviseltette magát a vegyesdandár parancsnoka által.

281 1926-ban a „sok telepes és kétes elem miatt" a március 15-i ünnepséget bármiféle nyílt téren megtartani tilos.

282 De szervezkednek, méghozzá meglehetősen sikeresen az ellenforradalmi szervezetek is. Az „Ébredő Magyarok Egyesületének." 1928-ban 320 tagja van a községben.

283 (Egyébként jellemző, hogy a megyében csak két helyen működik ÉME-szervezet.) 1926-ban a község élénk politikai életével szemben bámulatosan kevesen járattak újságot. Ennek oka lehetett a munkások pénzhiánya, összesen 91 újságra fizetnek elő. Az előfizetések sorából teljesen hiányoznak a megyei lapok. A legtöbb (33) a liberális irányzatú Pesti Hírlap előfizetője, és az ugyancsak liberális Újságé (4). Van előfizetője a Magyarságnak (14), természetesen mint minden katolikus faluban, a Nemzeti Újságnak (15), és az Új Nemzedéknek (1). Egy előfizetővel rendelkezik csak a Szózat, 3-mal az Új Barázda, 1-gyel a Világ és a konzervatív Budapesti Hírlapnak is egy előfizetője van.

284 A megyei lapokon kívül feltűnő, hogy hiányzik teljesen a Népszava is, jóllehet — mint láttuk — komoly munkásszervezkedés folyhatott a faluban. Valószínűnek kell tekinteni, hogy a hírlapok egy részét a Budapestre bejárók zöme a fővárosban szerezhette be. Közben az új választójog törvénybeiktatásával nőtt a szavazók száma is. 1926-ban 971 fő, 1927-ben 1027 fő volt a választásra jogosultak száma.

285 Már 1927-ben (tehát a gazdasági válság kezdete előtt) 500, korábban Budapestre bejáró munkás maradt munka nélkül.

286 1931-ben az egész megyében számos helyről kapnak hírt tömeges nyomorról (többek közt Érdről is) a hatóságok.

287 Ekkor az ellátatlanok száma ezer, ebből 480 mezőgazdasági munkás, 455 ipari és kereskedelmi alkalmazott, törpebirtokos 65. Tüzelő és ruházat nem elegendő.

288 A hivatalos jelentések is kénytelenek megállapítani, hogy a 30-as években sok, a rendszer számára megbízhatatlan elem került a községbe.

280 Azok között sok lehetett a lumpenelem is, hisz ekkor már kevesebb adatunk van a munkásság mozgalmairól, bár 1936—37-ben tudomásunk van róla, hogy kommunista szervezkedés folyt a szegény negyedekben.

290 Ugyanakkor megindulnak a lumpenelemek jellegzetes szervezkedései, a különböző nyilaspártok. A kor egyik legjellegzetesebb figurája Haám Artúr, aki Érden volt birtokos a 30-as években (1933-ban 115 kh-as birtoka van)

291 1934-ben még a kormánypárton belül képviseli a szélsőséges nézeteket, és ekkor mint kormánypárti képviselő kerül a parlamentbe, de már ekkor szembekerül a kormánypárt konzervatív elemeivel, és egyelőre ő győz. Különösen Érden válik rendkívül népszerűvé, 1935-ben megpróbálja a kormánypártot jobbra tolni. 1936-ban Érden a köréje csoportosulókat igyek-