Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
Feltűnő, hogy Bél Mátyás mennyire részletesen foglalkozik az akkor nem túl jelentős mezővárossal. De érdekes, hogy az itteni délszlávokat görögkeletinek tartja, ki tudja milyen alapon. Helyi hagyomány nem lehetett, hisz mióta ismerjük őket, mindig római katolikusok (mégcsak nem is görög katolikusok) voltak. Még a feudalizmus korabeli állapotot tükrözi Fényes Elek 1850-ben megjelent műve. Ez is, mint a legfőbb nevezetességet említi a „török tornyot". Lakóinak száma szerinte 2500 római katolikus, 30 héber, 10 óhitű. Gazdaságából főként a szőlőtermelést emeli ki, és a Dunán lévő malmokat, továbbá hogy az eszéki út mellett fekszik. 161 A reformkor építményei közül még feltétlenül meg kell említeni a Wimpffen-kúriát. 1820 körül épült, tehát még az Illésházyak idején. Timpanonjában dombormű volt. Szent István felajánlja Magyarországot. Udvarán négyoszlopos pilléres középrész. Bár „Wimpffen-kúria" néven ismerik, már jóval azelőtt kellett épülnie, hogy a község egy része Wimpffenbirtok lett. A Wimpffenektől a Károlyi család kezébe került, majd a vizitációs apácáké lett. A felszabadulás után a községi tanács költözött bele. m Elképzelhető, hogy erről a kastélyról emlékezik meg Bél Mátyás is. 1848-ban a mezőváros földesura Sina György lett. m A márciusi forradalom hatása hamar megmutatkozott a helységben, és már március végén 55-en jelentkeztek nemzetőrnek. J6/ ' Május elejére a megyei bizottmányba megtörtént a tagok delegálása. Érdről összesen két tag, a jegyző és a bíró került ide. 165 A bor- és húsmérések egész sora nyílt meg ekkor a községben, és még a kiszálló szolgabíróval is szembeszálltak, 166 így joggal jelentik, hogy a mezővárosban felbomlott május elején a rend. 167 Júniusban pedig a bizottmány felszólítja a községet, hogy az uradalom elleni erőszakoskodó érdi, tárnoki és diósdi lakosokat — amíg ügyeik törvényszéki elintézést nyernek — keményen dorgálják meg. 168 Az érdiek továbbra is szabadon mérték boraikat, és azt tették azután is, miután a hatóság eltiltotta őket. A kihágást elkövetőket a megye börtönbe záratta, jelentik július 18-án. 169 Augusztus első napjaiban már 174 nemzetőrt írtak össze, de a lelkesedés hamar elmúlt és augusztus végén az önkéntesek közé csak két kovácslegény jelentkezik. 170 Közben folyik az úrbéri per, melynek állásáról a jegyzőkönyv szerint a Helytartótanács jelentést kér. 171 (Valószínűleg a minisztériumról van szó, de a jegyzőkönyvvezető tévedésből írta be a helytartótanácsot.) Októberben a földesúr, mint felperes menti magát, hogy a tárgyaláson sem személyesen, sem képviselői útján nem jelent meg. 173 Október 6-án jelentik, hogy a kiskunlacházi felkelők Érd mezővárosában táboroztak, és a mezőváros zabot adott nekik. 173 1849. január 15-én a megyei törvényszék jelenti, hogy a lakosság az erdőt dúlja. A megye küldöttséget nevezett ki, hogy a további rombolást megakadályozza. 17 ' 1 A küldöttség megérkezése előtt, már a nád- és erdőpusztításokat betiltották. Ekkor Pálinkás István és Tolnai Vince érdi lakosok ellenszegültek. Azzal ámították a népet, hogy Jellasics az erdőt nekik ígérte és a favágást
