Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
lezi a bírót, hogy amennyiben „extravillani" laknak, úgy fel kell venni őket is az adózók közé. 118 A malmok természetesen elsősorban a Dunán működhettek. Csak hajómalmokról vannak adataink. 1774-ben 9, 1846-ban 24 vízimalomról 119 van tudomásunk, ami arra mutat, hogy a malmok száma emelkedik. A molnárok 1799-ben azt kérik, hogy a hajókból kirakodó kereskedők részére biztosítson utat, és azt a közutaktól válasszák el. Ez esetben a költségekhez hozzá is járulnak. 130 1805-ben azt kérik, hogy a fehérvári céh helyett külön céhet alkothassanak. A megye kérelmüket meghallgatja és kivizsgálásával a szolgabírót megbízza. Ekkor 23-an vannak/ 2 ' 1 Sajnos arról már nincs adatunk, hogy kérésük eredménnyel járt-e. 1826-ban azért panaszkodnak, hogy malmaikat a Duna áradása elvitte, és ezért adójuk elengedését kérik. A megyei közgyűlés a panasz kivizsgálását ígéri. 132 Az adatokból annyi látszik, hogy ha a többi iparos teljesen jelentéktelen számú is, a molnárok Érd lakosságának jelentékeny részét alkották. A többi iparos száma összevéve sem éri el a molnárokét. Csekély számuk azt mutatja, hogy kizárólag a helyi szükségleteket látták el. A község lakóit — bár különböző nemzetiségűek •— katolikus vallásuk tartotta össze. Mivel a délszláv lakosokat annak idején ferences szerzetesek vezették „új hazájukba", a plébánia továbbra is a ferencesek kezén maradt. 1757- ben a lakosok plébánosukkal szerződést is kötnek. A plébános neve ekkor Schich János. (A név nem délszláv, hanem német eredetre vall, bár ez természetesen nem biztos.) A szerződés bevezetésében előírják, hogy kötelességeit jól és pontosan végezze el. A szerződés szerint a plébános minden pártól 1 köblöt kap (a szegényebbektől felet, illetve negyedet). (Érdekes módon a terményt, amiből a köblöt kapja, nincs megnevezve.) Stólája: keresztelés 7 kr., felnőtt temetés 12 kr., esküvő 12 kr., szülő nő bevezetése a házba 3 kr., gyermek temetése 7 kr. Harangozásért a tizedelés idején kévét kap, és szüretkor bort. 133 1758- ban egy pontosabb szerződést is kötnek. E szerint: 1. Minden pártól kap 25 den. párbért; 2. Aki földjét elveti, 1 mérő őszit és 2 mérő tavaszit ad; 3. Aki nem vet, az V2 mérő őszit és V2 mérő tavaszit ad; 4. Minden háztól kap 1 pár csirkét, 10 db tojást, 1 tyúkot; 5. A falu 14 média vajat ad; 6. Évente 6 forint a votiv misékért; 7. Minden igás állattal rendelkező jobbágy 1 kocsi fát ad, akinek nincs igás állata, a fát felvágja. 8. Bor és bárány collecta; 9. Búcsúkor vendégei ellátására a falu 1 urna bort, 14 font húst, 1 bárányt, 5 pár csirkét, 1 pár libát és kacsát, 3 média vajat ad. 12 '' 1 A község templomát 1720-ban építik újjá. Kórusa kőből készült. Orgonával is rendelkezik. Régi patrónusa ismeretlen, a restauráció után Szent Mihály tiszteletére szentelték. J Főoltárán Szt. Mihály, mellette Assisi Szent Ferenc és Paduai szent Antal keze. A hajókban Immaculata Conceptio tiszteletére és Keresztelő szent János tiszteletére oltárok vannak.
