Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

országszerte, Érden is szaporodik. Érdemes a jobbágyok és zsellérek arányát az országossal összehasonlítani.

101 1768 1828 országos Érd országos Érd Jobbágyság 67% 59% 52% 29% Házas zsellér 27% 32% 33% 60% Hazátlan zsellér 6% 9% 13% 10% A zsellérek számának alakulását fentebb tárgyaltuk. Feltűnő, hogy a zsellérek és jobbágyok aránya 1768-ban hasonló az országoshoz, addig 1828-ban a zsellérek aránya hihetetlenül megnő. Ha az abszolút számokat nézzük, akkor feltűnő, hogy a házas zsellérek száma 1768 és 78 között emelkedik. Persze a zsellérek esetében különösen vigyázni kell arra, hogy maga a „zsellér" fogalmat is csak először Mária Terézia urbáriumának elkészítésekor határozták meg: „Zsellér minden olyan paraszt, aki i

/s, vagy ennél kisebb jobbágytelket birtokol".

102 Sok esetben ehhez hozzávették még a házi szolgákat, urasági alkalmazottakat (kocsis, inas stb.) és legtöbb esetben minden iparost. Más összeírásokban ezeket elkülönítették. Tovább fokozza a zavart az, hogy mint láttuk, Érden a jobbágy telkek az országosnak másfélszeresei, így az l

/s telek is tulajdonképpen majdnem egy negyed. A zsellérek sorsának alakulásánál fontos még megjegyezni, hogy 1828-ban a földesúr csak 3 napi kézi robotra kötelezi őket (szemben az országos, és addig Érden is kötelező 18-cal), és összesen 3 kr. a váltsága. Egy 1847-i kimutatás szerint már minden zsellér 7 Forint 30 krajcárt fizet.

103 1828-ban kihal az Illésházy család fiúága, és helyette Batthyány Fülöp kezébe kerül az érdi uradalom. Ekkor leltárt készítenek az érdi vagyonról. E szerint az érdi uradalom ingatlan vagyona a kastélyon kívül 5 szobás tisztlak, 8 lónak való istálló, számtartói kasznár- és kirurgusi lakás (ezek mind téglából voltak építve), vendégfogadó, mészárszék, mészárosi lakás, posta, vendégfogadó mellett urasági kert, kosmajor 1 szobás házzal, ehhez bojtárlakás tartozik. Egy pajtamesteri kétszobás lakás, téglás szín, pajtás kert, birka- és sertésmajor, hajdúlakás, 1 kocsmaház a Duna mellett, pásztorlakás. A Feketesas fogadó, csőszlakás, Csillag vendégfogadó. A bentai majornál csőszlakás, birkaakol, allodiális kertek. Allodiális földek: tisztek kertjei 4 hold, a cselédek kertjei 1 V2 hold, allodiális szántóföldek 873 hold, allodiális rétek 360 kaszás, magánlegelők 63 hold. Erdők 160 hold, allodiális szőlő 10 3

A hold. (68 kapás).

104 (Ezek szerint átlag 189 O-ölet vettek egy kapásnak.) Mindez összevéve arra mutat, hogy az uradalomban fejlett allodiális gazdálkodás folyt, ahol szemben a paraszti, elsősorban földmívelő gazdálkodással, fontos volt az állattenyésztés is. A falut a Duna többször veszélyezteti áradásával. Különösen súlyos lehetett az 1775. évi dunai áradás, amikor 3 évre kénytelen a megye az adót elengedni. Úgyszintén súlyos lehetett az 1838. évi árvíz is. A tűzvészek közül az 1799. évi lehetett különösen súlyos, amely 2003 forint kárt okozott.

105