Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Ugyancsak érdekes, hogy időnként a természetes szaporodás negatív lett, pl. 1746-ban 100 gyermek születik, ugyanakkor 125-en halnak meg.

92 Nézzük meg a jobbágyság számbeli növekedését, és hasonlítsuk össze az országossal (1767-et száznak véve):

93 1768 1828 Országos 100% 118% Érd 100% 117% Az adatok ara mutatnak, hogy a jobbágyság Érden is olyan kis arányban szaporodik, mint az országban általában. Ugyanakkor nő a jobbágyok száma, és ennek megfelelően csökken az egy jobbágyra jutó telekszám is. Hasonlítsuk össze az 1761. és 1828-as adatokat. (Természetesen mind a két esetben az uradalom által számított nagy telkeket véve figyelembe, hisz mint arról feljebb már szó volt, 1761-ben is valószínűleg 35 m. holdas telekkel számoltak.) Ugyanakkor az 1768-as urbáriumot nem érdemes számba venni, hisz az más számításmódot használ.

94 1761 1828 — 2 9 3 — 4 46 40 37 75 92 124 A kimutatásból világosan látszik, hogy a jobbágybirtok polarizációja már 1761 után megkezdődött, és hogy főleg az egész telek esik szét kisebbekre, ami egyrészt a hagyatéki osztozkodások eredménye, másrészt azt mutatja, hogy a földművelés intenzívebbé válásával (kétnyomásról három nyomásra való áttérés stb.) kisebb földön is meg tudott élni a paraszt. Arról már beszéltünk, hogy 1768-ban a jobbágyok száma 107 volt, tehát 1761 és 68 között szaporodott meg a jobbágyság száma. Ugyanakkor 1761-től 1828-ig a jobbágyok kezén lévő telkek száma (uradalmi) is megnőtt, kb. 6-tal. Ezeket úgy látszik V

4 telkekben adták ki. Már feljebb is utaltunk rá, hogy 1768-ban is 47 4

/4 uradalmi telek volt tulajdonképpen a parasztság birtokában, és ezt bizonyítja még az 1869-es földkönyv is, tehát 1761 éss 68 között kapta a 6 telket a jobbágyság. (Bár elképzelhető a feljebb közölt 1722. évi adatokból, hogy az 1761. évi felmérés hibás volt, esetleg a zsellérek közé számították az V4 telkesek egy jelentős részét.) Még ez esetben is érezhetően polarizálódik a parasztság 1761 és 1828 között. Az 1828-as számoknál, ha sok is a negyedtelkes, ne felejtsük el, hogy azok az országos mértékben majdnem 4

/

2 telket jelentenek. Az 1828-as birtokösszeírásnál (amelynek adatait már feljebb felhasználtuk) újra meghatározzák a jobbágyság terheit, de itt természetesen az uradalmi 47 2

/s holdas telekre vonatkoznak azok, és ennek megfelelően sokkal nagyobbak, mint Mária Terézia-féle urbáriumban. E szerint 1 telek után 93 napi igás robot, 1 Ft árenda (ez minden jobbágynak!), 3 kappan, 3 csibe, 20 tojás a legfőbb kötelezettségek, és e mellett 3 napi vadászat, mely új kötelezettség lehet.

0a Egész teleknél nagyobb Egész telek % telek Va telek l

U telek