Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

918 000 Ft jelzálogkölcsön, amellyel az eladó 4 hitelezőnek tartozott, és amely az ingatlanon jelzálogjogilag biztosítva volt. A vevő a következő években apró darabokban még összesen 30 kat. hold szőlőt vásárolt, 24 360 korona (12 180 forint) értékben.

84 Ez azonban Csekonicsnak egy kisebb birtoka volt. Fő birtokteste a Torontál megyei Zsombolyán volt (36 733 kat. hold).

85 A Draskovics-uradalom másik, 2783 kat. holdas része átmenetileg a Közalapítvány kezére került, utóbb azonban ennek egy részét is megvásárolta Csekonics Endre, más része — 1925-ben már csak 894 kat. hold — visszakerült Draskovics József örököseihez Draskovics Pálhoz és testvéréhez, míg az enyingi Csekonics-uradalom 3987 kat. holdra emelkedett.

80 Később Csekonicstól megvásárolt még korábbi bérlője, Wertheim Pál és testvére, Zsuzsanna 263 kat. holdat. Az egykor az egész helységen uralkodó Batthyány-uradalom tehát több részre szakadt. A Csekonics- és Draskovics-birtokrészeken kívül, volt még az enyingi közbirtokosságnak 802 kat. holdja, Enying községnek 126 kat. holdja, amit Szűcs János ref. esperes lelkész kezelt.

87 Ez azonban 100 kat. holdnál kisebbre csökkent, de ekkoriban keletkezett Wertheim Mór fentebb már említett 263 kat. holdas birtoka. A földesuraságnak, a katolikus plébánia kegyúri joga megmaradt Csekonicsnál, és az ő uradalmi költségvetésében számoltak tetemes összeget a templom tatarozására (1061 Ft), a templom, plébánia, iskola fenntartására és a plébánosnak járó tűzifa- és egyéb szolgáltatásokra 1896-ban évi 578 Ft-ot.

88 Hozzá fordult a megyei tanfelügyelő is 1899-ben azzal a kérelemmel, hogy létesítsen egy szerény méretű iskolát a Nagykustyán, Kiskustyán, Jóremény és a pátapusztai cselédek gyermekei számára. Ezt azonban a földesúr megtagadta azzal az indokolással, hogy a gyermekeket át kellene szállítani arra a pusztára, melyen az iskolát létesítik, viszont vállalja, hogy a majorbeli gyermekeket naponta kocsival beviteti Enyingre.

89 Ebből persze újabb bonyodalmak származtak. Csekonics Enyingen rendezte be székhelyét, fia is 1925-ben enyingi lakosnak mondta magát. Ebből a célból beruházásokat végeztetett a korábban egyszerű, inkább szállóhelyül berendezett kastélyba, ahol 1897-ben 9 szoba volt. A leírások szerint a berendezés egyszerű, és egyforma volt, 6 inasszoba, konyha, kamra volt itt található. Az egész berendezés értékét 4330 Ft-ra tették. 1912-ből származó adatok szerint az úrnak írószobája, hálószobája, szalonja, vörös szalonja, fürdőszobája volt, de létezett még komornaszoba, leányszoba, hideg konyha és mosókonyha is. Ezek értéke összesen 27 716 korona volt.

90 A berendezett főúri háztartás új munkaalkalmat teremtett Enyingen. Ezután meg is szaporodott a kisiparosok száma, ami végeredményben a nagyközség városias fejlődésének csírája lett. Ugyanekkor felvett „belmajori" leltárban az egyik cselédlakás 40 m hosszú volt, amely állt 8 szobából, 4 konyhából és 2 kamrából, összesen 1470 Ft értékben. Tehát 2-2 családnak jutott egy konyha, négynek egy kamra.

91 A község összesen 11 262, illetve 1895-ben 11 194, 1925-ben 11 557 kat. hold határából 1857-ben volt 6900 kat. hold szántó, kert, 651 kat. hold rét, 376 kat. hold szőlő, 2811 kat. hold legelő. 1895-ben 8748 kat. hold szántó, 161 kat. hold kert, 528 kat. hold rét, 256 kat. hold szőlő, 1208 kat. hold legelő. Vagyis a legelőnek több mint felét szántónak törték fel (a közbirtokosság legelője megmaradt), a szőlő is csökkent, a filoxerapusztítás 2* 19