Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

mészárszék, s a piacon lévő bolt is, használhatják Berki pusztát is. Az őszi gabona nemkülönben borbéli kilencedet a földesúr kívánságára kötelesek bárhova behordani. Berki puszta után nem kötelesek kilencedet adni. Gabonahordáshoz, szénahordáshoz segítségre lenne szükség, azt meg fogják adni. Vadászatra lóháton vagy gyalog kötelesek megjelenni. Ha ,,az uraság közeikben mennyi találna, vagyis arra rendelt embere tehát illendő gondoskodással és szolgálattal lesznek az urasághoz és embereikhez is". Hogy az uraság könnyebben eladhassa borát, kocsmájuk számára megvesznek 40 akót „folyó áron", ha többre lenne szükségük, azt is az uraságtól fogják vásárolni. A Dunán lévő malmoktól 1—1 arany censust fizetnek, s az uraság és cselédsége részére malomvám nélkül őrletnek. Űj adózásra 1723-tól kötelezettek. Fenntartja az uraság magának ezen lakosok között leendő bíráknak, esküdteknek és mezőőröknek választását, kik is urasághoz hittel lesznek kötelesek." Ha valaki el akar menni, Szent György nap előtt 3 nappal bejelenti, s minden tartozását rendezi. Ha valaki titkon távozna, javai a földesúrra szállnak.

70 Mindebből világosan kitűnik, hogy Illésházy a jószág átvételekor igyekszik az egész községet maga számára jövedelmezővé tenni. A rendezésből kitűnik, hogy itt a szőlőtermelés milyen fontos ága volt a gazdaságnak. Terheik egyébként nem látszanak súlyosabbnak, mint az országban általában. Feltűnő, hogy a robotról alig beszél, csak céloz rá. Érdekes, hogy bár erdő a környéken alig lehetett, mégis a vadászat mennyire fontos lehetett, hisz a kilenceden kívül legfontosabb kötelessége a parasztnak a vadászaton való részvétel. A parasztság legfontosabb önkormányzati szervezetének, a falusi elöljáróságnak megalakításában a lakosságnak semmiféle részvételt sem engedélyez, e helyett ő nevez ki bírákat. 1772. december 4-én Lippich Boldizsár provisor Illésházynak arról panaszkodik, hogy képtelen elkészíteni az összeírást, mivel „sokféle kereszténybül s talán többire törökbül is álló Nemzetségek összeszólalkodván egyszer nagy impatentiaval mind együtt csak föll kiálták, hogy ők szokatlan lévén az illyetin conscriptiohoz készebbek lesznek mind elmenni, semmint magokat engedgyék conscribáltatni."

71 Ha ezt a levelet, néhány előző adattal is összevetjük, megállapíthatjuk, hogy még Érden úgy látszik, nem teremtődtek meg a letelepítés feltételei. Valószínű — a Szápáry-uradalom csak zálogbirtokos lévén, nem volt eléggé erélyes, nem is igyekezhetett különösebb haszonra szert tenni, így a jobbágyság továbbra is vándorelem maradt, és nem tűrte a kizsákmányolást, ugyanakkor amikor máshol már megtörtént a jobbágy újbóli röghözkötése. Az összeírás mégis megtörtént, hisz ugyanerről a napról származik egy conscriptio Is. E szerint 23 egész telkes, 33 féltelkes, és 64 negyedtelkes jobbágy lakik a faluban. Ezenkívül juhász, pásztor, ezeknek telkük nincs, 6 zsellér, továbbá 24 lakos, akik ha földet kapnának, hajlandók volnának dolgozni is. A szőlő-