Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

Á községben működő pártok 1948 nyaráig a népi demokratikus átalakulás hajtóerőinek bizonyultak. A parasztpártok tevékenysége a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megalakulását követően mind szűkebb területre korlátozódott. Rövid ideig a Magyar Függetlenségi Népfront Etyeki Bizottsága tömörítette a még működő NPP és FKGP tagjait. Ügy tűnt, hogy a proletárdiktatúra szövetségi politikájának letéteményese a népfront lesz, s a kezdeti optimizmust erősítette a helyi tisztségviselők megoszlása is. A testület elnökének feladatait Kovács László, az MDP községi szervezetének titkára, az alelnöki feladatokat Boklahanovics Mihály (FKGP) és Bakos Károly (NPP) látta el. Az 1949 tavaszán lebonyolított választások után a népfront fokozatosan háttérbe szorult, s a parasztpártok is beszüntették tevékenységüket.

111 A tudatosan felszított politikai ellentétek nemcsak a nemzeti parasztpártot és a független kisgazdapártot sújtották, hanem az MDP tagjait is. Koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték Bogdán Józsefet, azt a politikai vezetőt, aki kulcsfontosságú szerepet jászott a lakosság közösséggé szervezésében, s akinek munkáját 1947-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A jogtalanul meghurcolt ember kálváriája visszatetszést szült, a konstruktív magatartású személyek közül többen visszahúzódtak a politikai élettől.'

12 1950 őszén befejeződött a magyar társadalom politikai irányító rendszerének kialakítása, az egypártrendszer kiegészült a tanácsrendszerrel. Az államhatalom helyi szerve a községi tanács lett. Az 1950. október 22én megválasztott községi tanács tagjai a helytelen politikai gyakorlat eredményeként nem az önigazgatás, a helyi hatalom letéteményesei lettek, hanem az egyre szaporodó központi rendelkezések végrehajtói. Mindez fokozottan érvényesült a községi tanács végrehajtó bizottságának munkájában. A községi végrehajtó bizottság elnökévé Bozó Józsefet, alelnökévé Szőcs Istvánnét, titkárává Kovács Józsefet, tagjaivá Barcza Istvánt, Závodi Ferencet, Scheirich Ferencet, Kelemen Joachimnét, Juhász Istvánt és Szöllősi Imrét választották.

113 A községi tanács és végrehajtó bizottság munkáját elsődlegesen a begyűjtés, az adószedés és a termelőszövetkezeti mozgalom határozta meg. Konfliktust szült a kulákrendelet végrehajtása is. 1949-ben 22, 1950-ben 32, 1951-ben 19 család került kuláklistára. A kulákcsaládok számának rohamos csökkenése nem a rendelet megváltozásával s nem is a végrehajtók elnéző magatartásával függött össze, hanem azzal, hogy ezen réteg sajátos módon válaszolt. Nevezetesen azzal, hogy lemondtak bérelt földjeikről, tulajdon földjeik egy jelentős részét felajánlották az államnak. Így szabadultak a rendelet kategóriáitól, a 25 kat. holdon felüli birtokoktól, földjeik 350 aranykoronát meghaladó minőségétől.

114 A mezőgazdaság kollektivizálása, a termelőszövetkezeti mozgalom gyors kibontakozása újabb ellentéteket hozott felszínre. A felülről, adminisztratív intézkedésekkel ösztönzött mozgalom polarizálta a paraszti társadalmat: egyéni gazdálkodók és termelőszövetkezeti tagok ellentéte osztotta meg a községet. Az egyéni gazdálkodók közül többen magatartásukkal is szembeszálltak a kollektivizálás módszereivel, a türelmetlenségre, a visszaélésekre oly módon reagáltak, hogy „megszabadultak" a földektől, s az iparban helyezkedtek el.