Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

állatállomány. 1939-ben 1170 szarvasmarhát, 52Ö lovat, 605 sertést, 1322 juhot, 17 szamarat, 63 kecskét regisztráltak.

88 A II. világháború kirobbanását követően ismételten felerősödött a fasiszta Németországból támogatott pángermán mozgalom. Fejér megye németek lakta településeiben is fellángolt a Voi/csbund-szervezkedés. Különösen 1940 tavaszán-nyarán, a német fegyverek nyugat-európai győzelmeinek hatására ért el eredményeket. Az 1938 őszén megalakult Volksbund der Deutschen in Vngarn Bascíi Ferenc vezetésével nagyarányú szervező akciót kezdeményezett Fejér megyében. Etyeken 1940. július 21én alakult meg a Magyarországi Németek Szövetsége helyi csoportja, a zászlóbontás sikerét elősegítette Basch személyes megjelenése is. A helyi csoport tömegbázisát 1940-ben kizárólag földművesek — főként agrárproletárok — alkották, a német nacionalizmus eszméitől elhatárolták magukat a kereskedők, iparosok, az értelmiség pedig következetesen szembenállt a Volksbund törekvéseivel. Szervezeti szempontból az etyeki helyi csoport nem tudta átfogni a község németjeit, belső konfliktusok is megosztották a mozgalmat, nevezetesen: az ifjúsági és a felnőtt tagozat, valamint a volt Volksbildungsverein vezetői között meglevő ellentétek. A vezetők torzsalkodásai — amelyeket sok esetben anyagi érdekek motiváltak — megosztották a lakosságot is, a német ajkúak nem sorakoztak fel egységesen a Voiksbund mögött. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az 1941. évi népszámláláskor a németek 57,2%-a vallotta magát német anyanyelvűnek és német nemzetiségűnek.

89 Nem járt sikerrel az 1942. évi SS-toborzás sem, mindössze 24 fő jelentkezett a gyűlölt alakulat tagjai sorába. De ezen személyek vállalták az SS-alakulat tagságát még olyan körülmények között is, hogy megfosztották őket magyar állampolgárságuktól. A fasiszta Németország célkitűzésével való azonosulást erősen motiválta az az anyagi ösztönzés, mellyel családtagjaikat Németországból rendszeresen segélyezték. A Volksbund ifjúsági tagozatának agitáció ja a leventefoglalkozások bojkottálásában volt eredményes. Kihasználták a 14—17 éves ifjak természetes ellenkezését, s így elérték, hogy rendszeressé váltak a fegyelemsértések, parancsmegtagadások. Csallner Gusztáv alezredesnek, a leventék katonai kiképző parancsnokának személyes fellépése is csak ideiglenesen szilárdította meg a fegyelmet.

90 Hazánk német megszállása (1944. március 19.) gyökeresen megváltoztatta a német ajkúak állásfoglalását. A községben állomásozó német katonai alakulat megfigyelés alatt tartotta a környéket, különösen a magyar honvédség bot-pusztai lőszerraktárát, A németellenes magatartást tanúsító gazdáknál rendszeressé váltak a rekvirálások. Felügyeletük mellett került sor a zsidó lakosság — Diamant Alajos, Eckstein Márkus, Eckstein Izidor, Bruck Pál, Klein József, Fleischmann Miksa, Fantusz Adolf és Deutsch Helén — deportálására. Magyarország hadszíntérré válása mind jelentősebb terhet rótt a községre, megjelentek az első menekültek, s a háborús pszichózist fokozta a magyar kormányzat is. Plakátok — „Ez a sors vár ránk is", „Én harcolok, te dolgozz a győzelemért" — mozgósítottak az értelmetlen pusztításra. 1944. október 15-e után a községben levő német katonai alakulat mind ellenségesebben lépett fel, a férfiak jelentős részét német katonai szolgálatra kötelezték, de a nyilas kormányzat is mind gyakrabban adta ki a