Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

ságos helyzetüket az is tetézte, hogy az uradalom pénzben váittatta meg velük a robotot, az évi 18 napi robot helyett 14 Ft-ot fizettek

39

. így érthető, hogy jelentős mértékben eladósodtak, kiszolgálatott helyzetük tovább fokozódott, s a jobbágyfelszabadítástól várták helyzetük, életkörülményeik megváltozását. 1848. március 15-ét követő események általános lelkesedést váltottak ki a községben. Tömegesen indultak Pestre, hogy személyesen értesüljenek a történtekről. A pozsonyi diétán megfogalmazott törvények szentesítése előtt általánossá vált a robot eltörlése, s a jobbágyfelszabadításról alkotott törvénycikk végrehajtása került az érdeklődés előterébe, amikor az általános lelkesedést tömeges elégedetlenség váltotta fel. Ugyanis csak az úrbéres föld lett szabaddá s az úrbéres státuszú földműves lett szabad paraszttá, a szerződéses zsellérek pedig föld nélkül maradtak. A tegnapi jobbágyok, akik 2182 hold föld tulajdonosai lettek, a bérleti földek úrbéres voltának elismertetéséért szálltak síkra. Az elégedetlenség hatással volt a községben megszervezett nemzetőrségre is, a nemzetőri szolgálatot nemegyszer megtagadták, majd 1848 augusztusában, amikor a fegyvergyakorlatok megkezdésére került sor, ellenségesen fogadták a megyei küldöttséget. A szembenállás mögött nem nemzetiségi szempontokat, osztrák érzelmű magatartást kell felfedeznünk, hanem a ,,rossz emlékű' 'katonaságtól való félelmet. 265 etyeki nemzetőr közül egy sem jelentkezett önkéntes nemzetőri szolgálatra.

40 1848—1849 fordulóján, a móri ütközetvesztést követően osztrák katonaság szállta meg a helységet. Wrbna altábornagy vezette hadtest január 3-án érkezett a térségbe; Páty, Torbágy, Bia, Etyek és Sóskút vonalában helyezkedett el. Röviddel megérkezésük előtt, egy 50—60 főből álló huszáregység vonult el Etyekről. A császáriak a Budára vezető útvonalakat biztosították, s jelentős számú helyőrséggel szállták meg a fontosabb településeket. Etyeken az Auersperg vértesezred 2 osztálya, a 4-es számú lovassági és egy röppentyűüteg helyezkedett el.

41 A hadmozdulatok vonalában elhelyezkedő község katonai terhei megnövekedtek, s nem csökkentek a harcoló alakulatok elvonulását követően sem. Előfogatokkal, élelemmel kellett ellátni a császáriakat, s az ideiglenes megszállás hónapjaiban (1849. január—április) a lakosság bizalmatlanul szemlélte az eseményeket, mert attól tartott, hogy az 1848. március 15-e előtti állapotok restaurálására kerül sor, s megtörténik a forradalom egyik alapvető vívmányának, a jobbágyfelszabadításnak az eltörlése. S ugyanez a magatartás jellemezte a lakosságot 1849 augusztusában is, amikor a szabadságharcot vérbe fojtották, a németajkúak sem fogadták lelkesedéssel „őfelsége" katonáit, majd a császári hivatalnokokat. Fényes Elek 1851-ben megjelent művében az alábbiakban foglalja össze ismereteit a községről: „Etyek német—magyar falu, Fejér vármegyében, közel Biához, utolsó posta Euda. Van 1700 katolikus, 400 református, 12 zsidó lakosa, katolikus és református anyatemploma, szép szőlőhegye, erdeje, kőbányája, sikeres tisztabúzát termő szántóföldje. Bírja a fej érvári káptalan."

42