Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

ságos helyzetüket az is tetézte, hogy az uradalom pénzben váittatta meg velük a robotot, az évi 18 napi robot helyett 14 Ft-ot fizettek 39 . így ért­hető, hogy jelentős mértékben eladósodtak, kiszolgálatott helyzetük to­vább fokozódott, s a jobbágyfelszabadítástól várták helyzetük, életkörül­ményeik megváltozását. 1848. március 15-ét követő események általános lelkesedést váltottak ki a községben. Tömegesen indultak Pestre, hogy személyesen értesülje­nek a történtekről. A pozsonyi diétán megfogalmazott törvények szente­sítése előtt általánossá vált a robot eltörlése, s a jobbágyfelszabadításról alkotott törvénycikk végrehajtása került az érdeklődés előterébe, amikor az általános lelkesedést tömeges elégedetlenség váltotta fel. Ugyanis csak az úrbéres föld lett szabaddá s az úrbéres státuszú földműves lett szabad paraszttá, a szerződéses zsellérek pedig föld nélkül maradtak. A tegnapi jobbágyok, akik 2182 hold föld tulajdonosai lettek, a bérleti földek úrbé­res voltának elismertetéséért szálltak síkra. Az elégedetlenség hatással volt a községben megszervezett nemzetőr­ségre is, a nemzetőri szolgálatot nemegyszer megtagadták, majd 1848 augusztusában, amikor a fegyvergyakorlatok megkezdésére került sor, el­lenségesen fogadták a megyei küldöttséget. A szembenállás mögött nem nemzetiségi szempontokat, osztrák érzelmű magatartást kell felfedeznünk, hanem a ,,rossz emlékű' 'katonaságtól való félelmet. 265 etyeki nemzetőr közül egy sem jelentkezett önkéntes nemzetőri szolgálatra. 40 1848—1849 fordulóján, a móri ütközetvesztést követően osztrák kato­naság szállta meg a helységet. Wrbna altábornagy vezette hadtest január 3-án érkezett a térségbe; Páty, Torbágy, Bia, Etyek és Sóskút vonalában helyezkedett el. Röviddel megérkezésük előtt, egy 50—60 főből álló hu­száregység vonult el Etyekről. A császáriak a Budára vezető útvonalakat biztosították, s jelentős számú helyőrséggel szállták meg a fontosabb tele­püléseket. Etyeken az Auersperg vértesezred 2 osztálya, a 4-es számú lo­vassági és egy röppentyűüteg helyezkedett el. 41 A hadmozdulatok vonalá­ban elhelyezkedő község katonai terhei megnövekedtek, s nem csökkentek a harcoló alakulatok elvonulását követően sem. Előfogatokkal, élelemmel kellett ellátni a császáriakat, s az ideiglenes megszállás hónapjaiban (1849. január—április) a lakosság bizalmatlanul szemlélte az eseményeket, mert attól tartott, hogy az 1848. március 15-e előtti állapotok restaurálására kerül sor, s megtörténik a forradalom egyik alapvető vívmányának, a job­bágyfelszabadításnak az eltörlése. S ugyanez a magatartás jellemezte a lakosságot 1849 augusztusában is, amikor a szabadságharcot vérbe fojtot­ták, a németajkúak sem fogadták lelkesedéssel „őfelsége" katonáit, majd a császári hivatalnokokat. Fényes Elek 1851-ben megjelent művében az alábbiakban foglalja össze ismereteit a községről: „Etyek német—magyar falu, Fejér várme­gyében, közel Biához, utolsó posta Euda. Van 1700 katolikus, 400 reformá­tus, 12 zsidó lakosa, katolikus és református anyatemploma, szép szőlő­hegye, erdeje, kőbányája, sikeres tisztabúzát termő szántóföldje. Bírja a fej érvári káptalan." 42

Next

/
Thumbnails
Contents