Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

A járási Direktóriumba Dzsaja Károlyt, Huszár Józsefet és Lévai Jánost választották be. A Megyei Tanács 1919. április 25-én alakult meg. A testületben Takács Ignác és Vörös János képviselték a község lakosságát.

84 A hatalom birtokosai 1919-ben teljesen szétzilált gazdasági viszonyokat örököltek a községben. Emberfeletti feladatokra vállalkoztak. A Direktóriumot elsősorban az ellátási gondok és az új rend védelme foglalkoztatták. Hogy a lakosság ellátását biztosítani lehessen, haladéktalanul gondoskodni kellett a szocializálás végrehajtásáról. Megkezdődött a szocializált nagybirtok, a volt uradalom reorganizációja. A mezőgazdasági munkák jó ütemben folytak, a korábbinál magasabb bérek mellett. Az aratás, cséplés már a proletárhatalom szerveinek irányításával történt. A lefoglalt élelmiszerek kiosztását az élelmezési biztos végezte. A községi intézőbizottság jelentette a megyei Direktóriumnak, hogy a községben feltárt zsírfelesleget még június hónapban összeszedték és a község ellátatlanjai közt szétosztották. A termelés elősegítése és a közellátás biztosítása érdekében megalakult, és eredményesen működött az Ercsi Gazdasági Körzeti Felügyelőség. Rendkívül gyorsan sikerült megszervezni a községi tanácsot, továbbá a 135 fős Vörös örséget. Az ercsi tanács működése igen jó hatással volt a környező településekre. Ez abban nyilvánult meg, hogy 1919. április 4-ig Ráckeresztúron, Martonvásáron, Gyúrón és Baracskán is létrejöttek a községi forradalmi tanácsok, direktóriumok és az államigazgatás helyi szervei. Ezeket a lakosság részéről „szeretettel fogadták. Nagy rend és békesség, munka honol a fent nevezett községekben" — olvashatjuk az egyik alispáni jelentésben.

85 A helyi tanács nagy gondot fordított a közoktatás területére is. Gondoskodtak a tankötelesek összeírásáról, az iskolai oktatás megszervezéséről. Az iskolákat ellátták szénnel, fával és egyéb, folyamatos működésükhöz szükséges eszközökkel. Velinszky-féle tankönyvekből, új szellemben kezdték meg a tanítást, a megbízhatónak talált nevelők. Ercsiben a tanács intézkedései mentesek voltak minden túlkapástól, törvénytelenségtől. A községben mindössze 12 személyt helyeztek rövidebb ideig felügyelet alá. Senkit sem internáltak.

86 A Wimpffen család, miután megkísérelte mozgatható vagyona egy részét Ausztriába kimenteni, elhagyta a kastélyt. Ez azzal járt, hogy gondoskodni kellett annak őrzéséről. A Vidéki Sajtóosztály 1919. március 27-én jelentést tett közzé a Fejér megyei kastélyokban talált műkincsek leltározásáról. „A Forradalmi Tanács ma reggel megkezdte a leltározást a vármegye területén lévő nagyszámú mágnáskastélyban. Gróf Eszterházy Móric volt miniszterelnök, csákvári, gróf Hadik János közélelmezési miniszter seregélyesi kastélyában nagyértékű műkincseket foglaltak le. A leltározást folytatják a Zichy, Károlyi, Széchenyi, Nádasdy, Cziráky, Wimpffen, Pappenheim, Győri, Merán, Lamberg, Luzsinszky, Fiath bárók kastélyaiban."

87 A kisparaszti gazdaságok létesítése és fejlesztése ellentétben állt a szocialista nagyüzemekre támaszkodó központi elgondolásokkal. Ercsiben is termelőszövetkezetet alakítottak.