Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

rendben előbb más községek villamosítása történjen meg, és ehhez fel kell használni a később sorrakerülő községek területén található villanyvezetékeket is. Csabdi képviselőtestülete azonban úgy határozott, nem engedi elvenni a község területén maradt vezetéket, mert azokat a község mái megvette és az ő tulajdona.

175 Pedig az igazgatás fejlődésével és a háborús károk helyreállításának reálissá váló lehetőségével a községi költségvetés és vele együtt a költségvetési hiány is egyre növekedett. Az 1948—49. évi községi költségvetés már 62 883 Ft-ra rúgott (ebből 21 412 Ft a beruházás, de 43 552 Ft fedezetlen maradt).

176 Méghozzá ugyanekkor Vásztélypuszta is el akart válni Csabditól, és önálló községgé szervezkedni. Ezt a járási főjegyző sem helyeselte és a képviselőtestület is elutasította, mert ezzel Csabdi teljesen életképtelenné válna, és egy új életképtelen község születne. Viszont a képviselőtestület kilátásba helyezte, hogy Veszélyt külterületi lakott hellyé nyilvánítja, bevezetteti oda a telefont, ami újabb költségeket jelentett, és több vásztélyi lakost hív be a képviselőtestületbe.

177 1949-ben a képviselőtestület a kormány rendeletére a következőkben állapította meg a község belterületét: „A Forrás-dűlőtől a szőlők aljáig, azon keresztül a Beke-kapuig, végig a Bagoly-hegytetőn a mély útig, majd a mély út mellett a bicskei határsarokig, a Beke-kaputól a Gádor-hídig, és onnan a bicskei határig.

178 A községi képviselőtestület habozó, óvatoskodó, saját vagyonát mindig féltő, de a község belterületét növelni tervező és a község költségvetését egyensúlyba hozni nem tudó magatartása nem volt előnyös az újjáépítés teendőire. Űj élet indult meg 1950. október 22-én, amikor Csabdin tanácsot választottak. Az önálló tanács azonban csak 1966 őszéig vezette a községet. Akkor Bicskével közös tanácsot alakítottak, amely természetesen Bicskén székel. A közös tanács 62 tagjából csak 6 tagot választott Csabdi és Vásztély. A tanácselnökök és -titkárok, az első csabdi tanácstagok és a közös tanácsnak Csabdin választott tagjai nevét Fonod közli.

180 1955-től 1962-ig külön községi orvosa volt a községnek. 1962-től 66-ig megint a körorvosra szorult. 1966-ban, a tanácsok egyesítése után egyik bicskei körzetként Csabdin megint hatósági orvos működik. De a járási székhely Bicskére kerülésével és ott járási rendelőintézet létesítésével egyébként is döntően megváltoztak a helység egészségügyi viszonyai.

181 1945 őszén elkezdték kiépíteni a 8 osztályos általános iskolát, mely hamarosan 3 tantermes, 5 névelős iskolává épült ki.

182 Az persze nem ment egyik napról a másikra, hogy a felső tagozat tanárai szakképzettek is legyenek és csak szaktárgyaikat tanítsák. 1966-ban Csabdin 129, Vásztélyon 56 tanuló iratkozott be. Persze, nemcsak az iskola kiépítésén, hanem az országos oktatásügyi viszonyok megváltozásán is múlt, hogy 1960ban a 7 éven felüli lakosságból már csak 34 maradt analfabéta (3,8%), 269 végzett 1—5 osztályt (31%), 400 végzett 7 osztályt (45,4%), 128 végzett 8 osztályt (14,5%), de 21-en jártak néhány középiskolai osztályt (2,4%), 14-en érettségiztek (1,7%), sőt 14-nek felsőbb iskolai végzettsége is volt.

183 Az 1945. évi földosztás mekszüntette Csapdin a középbirtokokat és a középbirtokosok hatalmát a szegényparasztok felett, de a munka és kenyérkérdést még nem oldotta meg. A faluban, ahol a kisparaszti gazdál-