Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)
rendszerint Czeczé-nek n , vagy Checze-nek 12 , az 1923. évi akadémiai helyesírás bevezetése óta Cecének írják. 13 A név puszta személynévből keletkezett. Az alapjául szolgáló személynevet 1193 óta ismerjük Ceche alakban. 14 Akkor egy ispán viselte. Valószínűleg a németből származik Vö. német Zitze személynévvel. Ez utóbbi a Siegfried személynévnek becéző alakja. Nincs bizonyítva, hogy az ómagyar Cece személynév a besenyőből származna. Az sem valószínű, hogy a Cece helységnév nem az ómagyar Cece férfinévvel azonos, hanem a Cecília női névnek egyik becéző alakja, ami 1292 óta ismert. 15 II. A falu létesülése bár írásbeli adat csak a XIV. századból van róla, a névadásból kitűnőleg a XIII. század' előttre tehető, mert a XIII. század közepétől nem volt szokásos, hogy a falu egyszerűen átvegye a telepítő, alapító, illetve földesúr nevét, hanem „háza", „falva", „lak", kiegészítéssel pl. Szíjártóháza, Ormándlak, Mikefalva. Első lakosai valószínűleg besenyők voltak, akiknek Fejér megye déli és Tolna megye északi részén külön ispánságuk volt, mely 1352 után megszűnt és beolvadt a két megyébe. 16 Még 1339-ben említettek Cecére való besenyőt. 17 Lehet, hogy az 1183-ban a Tolna megyei Udvarival kapcsolatban említett Cece ispán 18 is besenyő ispán volt, de ez nem bizonyítható. Cece földesurait a XIV. században az akkori szokásnak megfelelően Ceceieknek nevezték. Cecei Bernát fia András feleségül vette Igari György leányát Klárát, és vele megkapta Igar negyedrészét is. 19 Cecét illetve valószínűleg csak egy részét 1369-ben Csetei Bernát fia András magvaszakadása címén a király Fáncsy Miklósnak adományozta. Emiatt a Fáncsyak perbe kerültek a megmaradt Ceceiekkel, de a perben megegyeztek, hogy a falu fele Csetei (Cecei?) András lemenőié: Antalé, Jánosé, Tamásé, Miklósé, Gergelyé és Jánosé, a másik fele Fáncsi Máté fia, Miklósé legyen. A jogvita azonban kiújult. 1373-ban Fáncsi Miklós tiltakozott az ellen, hogy a Lajos királytól adományul kapott csetei (nyilván cecei) birtokrészét Csetei Antal és János, valamint Csetei András fia Mihály elfoglalta, továbbá az ellen is, hogy Szőke (Zeuke) fia Balázs a cecei birtokrészét eladja. 20 Tehát a falut több kisebb nemes család megosztva birtokolta, szokás szerint egymás között torzsalkodva. A birtokosok száma még nagyobb is volt, mert 1395-ben Cecei Sike (Syke) fia János, valamint ennek fiai Péter és János megvásárolta Folkus Péter fia István cecei birtokrészeit és oda szabályszerűen, ellentmondás nélkül, be is iktatták őket. 21 A vásárlók egyikét Cecei Jánost, 1404-ben másikát Cecei Pétert 1428-ban is említik. Egyiket mint hiteles hely előtt személyazonosságot bizonyító férfit, a másikat mint királyi embert. 22 A falu ekkor már jelentékeny hely volt. Lakosságának számáról ugyan nincs adatunk, de 1367-ben már temploma volt 23 , amelyet Szent Kozma és Dámján tiszteletére szenteltek. 24 A török háborúk kezdetén, a mohácsi vésztől Fehérvár elestéig (1543) a magyar és török hadseregek, vagy azok oldalvédei számtalanszor keresztülvonultak rajta, minek következtében sokat szenvedett, legyengült, de míg sok szomszédos falu pusztává vált, Cece lakott hely maradt. Ez
